Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

A Déri múzeum működése és állapota 1934-ben - Személyi ügyek

27 a múzeumi vizsgálatot június 11-én este 6—9 órakor tartották meg, amely alkalommal a múzeumot is megtekintették. A vizsgáló küldöttség rendelkezésére a múzeumigazgató állott. Némi magyar művészettörténeti vonatkozása és a magyar művészsorsokra való jellegzetessége miatt megemlítjük özv. Bihari Sándorné szül. Kindlovics Emiliának a Déri Múzeum igazgatójához intézett megkeresését. Özv. Bihariné, aki maga is világot járt festő és írónő, 1934 nyarán Rómában találkozott Ecsedi igazgatóval. Ott szóval, majd később onnan és Páduából küldött leveleiben (505—1934. DM. sz.) arra kérte a múzeum igazgatóját, hogy Bihari „Krisztus sírbatétele" c. nagy festmény értékesítésében legyen segítségül. Elgondolását egybekötné egy olyan római zarándokház alapításával, melyben a körülményes, több ízben kisorsolásra bocsátott nagyfestmény végleges elhelyezést nyerne és amelyben magyar művészek mindenkor otthont találnának. E vallásos rajongástól hevített elképzelés amellett, hogy a klérus körébe tartoznék, melyre az akció eredetileg támaszkodik is, művészeti és múzeumi szempontból márcsak azért sem helyeselhető, mert ismeretes, hogy Bihari az 1899-ben festett „Krisztus temetése" c. nagyméretű alkotását későbbi sikertelen többszöri átfestéssel, eredeti alakjából kivetkőztette és gyengébb alkotásai közé alacsonyította. Különben az említett levelekből megtudjuk, hogy az özvegynek férje hagyatékából még 8 drb kisebb kép és több antik tárgy van birtokában, továbbá néhány kép nagybátyja, az Amerikában működött Illés Antal festő hagyatékából is. A levél szerint a „Krisztus temetés"-ét jelenleg Budapesten, a Karmeliták rendházában őrzik (VI., Hubautca 1'2. sz.). V. fejezet. Személyi ügyek. E fejezet élén mély tisztelettel és kegyeletes érzéssel gondolunk a magyar régészeti tudomány és múzeumiügy két nagy halottjára, a február 28-án elhunyt dr. Móra Ferenc szegedi múzeumigazgatóra és a november 4-én Madridban váratlanul elhalt dr. Márton Lajos nemzeti múzeumi címzetes főigazgatóra. Mindketten azon az úton indultak el, melyet a Millenium körüli nagyjaink törtek és kiválóan meg is alapoztak a magyar tudomány mezején. Életükkel és munkásságukkal két különböző típusát alakították ki a magyar tudományosságnak. Az elsősorban író és azután tudós Móra Ferencben kialakult a magyar vidéki múzeumvezetőknek az a típusa, mely a leg-