Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

273 kodás-átói megszabadult, reggel már mindegyiket ott várta a tubu, galamb. Nagy volt az öröm. Ezt ma már Debrecenben nagyon elhagyták. A gyermekek öröme bazári áru lett. Csak az öreg gazdasszonyok sütik még, ha szépen kérik őket. Ellenben vidéken még mindig sütnek. Szép galambokat kaptunk Cigándról. A kalácsba egy kis ízesítőt is szoktak tenni. Régi szokás volt Debrecenben a mazsolás kalács. A kalácstésztába mazsolaszemeket szórnak és úgy is tesznek, hogy egyik-másik előtűnjön étvágygerjesztőnek. Az ilyen „szemes kalácsot" nagyon szeretik a gyermekek. Szokásban van a töltöttkalács. Ezesetben a kalácstésztát vastagra elnyújtják, rá cukros diót, darált mákot hintenek, vagy lekvárt tesznek és feltekerik hosszú henger formába, tetejét felvert tojással megkenik, tepsibe teszik, Fig. 50. ábra. Tubu. Galamb kalácsból (Cigánd). Tauben aus Kuchen geformt. (Cigánd). megsütik és így fogyasztják el. Fogyasztáskor vágnak belőle egy darabot. Neve : diós, mákos, lekváros kalács. Ezeken a leggyakrabban használt kalácsokon kívül sütnek még kürtös kalács-ot. A kalácstésztát elnyújtják és egy 10—15 cm. hosszú, ujjnyi vastagságú fácskára csavarják. A kisteknőben vágókéssel a dióbelet megvágják, a kalácsot tojással bekenik, vágott dióval jól megszórják. A tepsit bezsírozzák és a felcsavart tésztát a fácskákkal együtt szépen sorjába belerakják. Jól befűtött kemencében megsütik. Mikor megsült, a fát kiveszik belőle. Ez a kürtőskalács. Igen jó. A fánsült kalács hasonlóképpen készül, csak nagyobban. A fánsült kalács parázson sül. A szabadkonyhán nagy tüzet raktak. Mikor elégett parázzsá, rátették a tűzikutyát, elővették a kalácsfát, mely egy 38 cm. hosszú, 7 cm. átmérőjű keményfa henger, hátsó végén egy 10 cm., elülső végén 26 cm. hosszú vasszáron, s 12 cm. kunkorgós vasforgató. Ezt a kalácsfát zsírral 17