Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

272 Kúnságon a fonottkalács alakja koszorú, sőt a régi jobbmódú asszonyok ablakos kalácsot sütöttek. A fiataloknak ilyesmihez nincs türelmük, pedig a népművészetnek ezek Fig. 48. ábra. Kalácscserép, pogácsa, dübbencs. Kucheform. Pogatscherl. is igen megbecsülendő tartozékai. A fonottkalácsok sorába tartozik a tubu vagy galamb sütése. A kalácstésztát úgy fonják meg, hogy a galambnak feje, szárnya, farka legyen. A fején Fig. 49. ábra. Fonott kalács a Kunságon. Flechtkuchen aus dem Kumanenland. alkalmas helyen borsból vagy égett kenyérhajból szemet is csinálnak. Ez a gyermekek öröme volt. Ünnep szombatján este a gyermekeket azzal az ígérettel fektették le, hogy mire felkelnek, tubut kapnak. A gazdasszony a gyermekek látrán-