Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

213 kihúzza s a seben át ömlik a vér. Egy erősszívű vénasszony egy cseréptálban fogja fel a kiömlő vért, mely ha megtelt, egy cserépfazékba tölti, melybe elébb félmarék sót tett. Egy fakanállal az egyik legény erősen kavarja. Míg az öregasszony a fazéknál van, a bellér a tenyerével befogja a lyukat. Ha az asszony jön a tállal, elveszi a tenyerét és a vér folyik tovább a tálba. A disznó hátulját megemelik, hogy jobban jöjjön a vér. Az állat hörög, rúgkapál, de lefogják a lábát. Na elég lesz ebből ! — A disznót félrelökik, hogy bele ne vergődjön a vérbe. Jöhet a másik. — A legények újra az ajtónál vannak. Ámde a bentlevő disznók a vérszagtól és visítástól meg vannak ijedve. Röfögnek és nem akarnak kifelé jönni. A bentlevő fiú a bottal tuszkolja ki őket. Végre egyet Fig. 25. ábra. Disznóölés, vérvétel Debrecenben. Schweineschlachten. Blutentnahme. sikerül az ajtóig kituszkolni. Míg bámul meglepődve, a két fiú megkapja a fülét és húzza kifelé. A többi disznók szörnyű „ röfögéssel a pártjára kelnek a bentlevőnek, védik, a fiú hiába üti-veri a tátogó, fogukat csattogtató disznókat, hirtelen ki kell ugrania és az ajtót bezárni. A megfogottnak már négyet ütöttek a fejére, de még mindég el akar szaladni. Élénken visít. Még hamar kettőt ütnek a fejére, koponyája betört, megszédül. A bellér megforgatja benne a kést, nem jön vér. Megijedt — mondják mind. Erre újra megforgatja benne a kést és erősen fekete vér kezd szivárogni. — Csakugyan megijedt ! — hagyja rá a bellér. Ami vér ki nem jön belőle, meglesz benne! Félrelökik a vergődőt, mennek a többiért.