Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

145 irányzott rablásnak könyvelték el, míg a magyaiság szempontjából ez a megélhetésnek legtermészetesebb turkomán módja volt. A turkomán népek a kincs és rabszolga-szerzés végett szervezett hadjáratot jóformán napjainkig a világ legtermészetesebb és legbecsületesebb kenyérkeresetének tekintették. A 60-as években Vámbéry előtt csodálkoztak a turkománok azon, hogy mint lehet rablást megbüntetni és nem tudták megérteni, miből élnek ott az emberek, ahol a rablás tiltva van? ! (Vámbéry, Vázlatai Középázsiából. Bp., 1868. 48. 1.) Ugyanerről lásd Vámbéry, Bokhara tört. I. 106. és 109. 1. ; Almássy, Vándorutam Ázsia szívében Bp., 1903. 302., 338. és 446. oldalakon eleven leírásokat. Legújabban Kéz Andor, Nyugatturkesztáni vándorpásztorok. Földgömb, 1935. VI. évf. 1-ső számában ír a turkomán rablásokról. — Végül 1934 dec. végén bejárta a hír a világsajtót, hogy afgán rablócsapatok átlépték az afgán-perzsa határt, 25 várost és falut kiraboltak s kb. 2000 perzsát mint rabszolgát magukkal cipeltek. — Honfoglaló őseinkkel Keletről bejött szokások közt a Nyugat előtt bizonyára a megélhetésnek ez a módja volt a legvisszataszítóbb, már csak azért is, mert ez az ő bőrükre ment. De a magyarság ezzel nem törődve becsületesnek hitt ősi életmódját az új hazában is folytatta, bár ez az új környezetben egyre nagyobb vérveszteséggel járt, sőt egyenesen elpusztulással fenyegetett. 1

3 Bablólovagok, útonálló fosztogatók még a XVI. században is voltak. Az 1548. évi országgyűlés rendelte el a rabló felvidéki várak lerombolását. A leghíresebb ilyen rabló volt Murány várában Basó Mátyás, akit Tinódi is megénekelt (Dézsi, Tinódi Sebestyén Bp., 1912. 73—77. 1.). Hogy a megelőző századokban milyen mértékben folyt ez az ősi kenyérszerzés, példa rá többek közt egy bizonyos György vitéz ( Krisaphan comes fia), aki 1353-ban mint 24 éves ifjú mintegy 250 gyilkosság bűnétől keresett feloldást az Írországi Szent Patrick-barlangban. L. u. o. 93. 1. és Századok V. 1871. 229—247. 1. Toldi tanulmányát : Egy XIV. századbeli magyar vezeklő Irlandban. — A rabló világ megszűnése azonban csak látszólagos. Mert ha a régi hadi erkölcsöket nézzük, a győzelem együtt járt a legyőzöttek területének kifosztásával. A vagyonszerzés lehetősége tartotta össze régen a tömegeket és ez érvényesült gyakran a legutóbbi világháborúban is. Az ős természet benne szunnyad az emberben és csak alkalomra vár, hogy kitörhessen, sőt még turkománnak sem kell hozzá lenni. 1

4 Hóman Bálint, Magyar történet I. köt. 78., 83. 1. 1

5 Az őskorban a téglát a kő helyettesíti. A neolithikus kőláda — vagy kőszekrény sírok formában elődei a középkori téglasíroknak. Rómaikori germán sírokról közöl képeket legújabban a Badische Fundberichte III. köt. 5. füzete (1934 júl.) a herteni temetőből. Az anyagtól eltekintve formára ugyanazok, mint középkori téglasírjaink. Itt is egy kőládasírba többször temetkeztek. A régi csontok mellé tették az újabb halottat. 1

6 A legfontosabb irodalom : Henszlmann, Középkori építészet. A Römer, Műrégészeti Kalauz II. része. Bp., 1866. — Henszlmann, Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stílű műemlékeinek rövid ismertetése, Bp., 1876. — Czobor Béla, A középkori egyházi művészet kézikönyve, Bp., 1875. — Szabó László, Az árpádkori magyar építőművészet. Bp., 1913. — Divald, Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1927. — Legújabb összefoglaló munka Szőnvi, Régi magyar templomok Bp. 1934. — Helyi vonatkozású művek sorából megemlítjük : Ipolyi, Csallóköz műemlékei. Arch. Közlm. I. köt. Pest, 1859. — Bunyitay, A váradi püspökség I—

III. köt. Nagyvárad, 1883. — Békefi, A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Bp., 1907. — Kisebb terjedelmű áttekintő munka Barna János, Árpádházi templomaink. Makó, 1902. — Mindezekben a művekben felsorolva a hazai 10