Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

146 és külföldi részletes irodalom is. — Debrecenre vonatkozólag egyedüli összefoglaló mű Zoltai, Települések című id. mű. -—- A középkori műépítészet történelmi hátterét megvilágító művek közül csak Hóman, Magyar Történet 1—II. köteteit (Bp., 1929) és Pauler, A magyar nemzet történelme az Árpádházi királyok alatt I—II. Bp., 1899. művet említjük, hol a részletes szakirodalom felsorolva található. 1

7 Lübke, Geschichte der Architektur von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. 4. kiadás. Leipzig, 1870. 310. lapon. Ez a hatalmas mű (802 oldal, 712 kép) az építészeti stíluselemzésnek ma is egyik legjobb kézikönyve, ábrái elsőrendűek. 1

8 Henszlmann, Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stílű műemlékei id. m. 141. 1. 1

9 U. o. 129. 1. 2

0 Zoltai, Ásatás a zárni templom dombján. Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról. 43—49. 1. — U. o. A monostori templomdomb. Jelentés 1911. 42—53. 1. — U. a. Ásatások a nagyés kisgúti templomhelyeken. Jelentés 1913. 49—53. 1. 2

1 Henszlmann, Magyarország ó-keresztyén etc. műemlékei id. mű 52. oldal, három rajzzal. 2

2 Téglasírokat talált Zoltai a mátai Bivalv-halomban (Jelentés 1925. 7—8. 1.) és Ohat-Telekházán (Múz. és Könyvt. Értesítő 1907. 180. 1.) végzett ásatásainál. 2

3 Marosi Arnold, A tác-fövenypuszlai ásatás. Székesfehérvári Szemle, 1934. évf. 57. oldalon csak említve. 2

4 Cs. Sebestyén Károly, Miiven házban laktak a honfoglaló magyarok? Napkelet, 1926. évf. 691—696. 1. és Bátky Zsigmond, A honfoglaló magyarság hajléka. A földgömb. 1935. évf. 6. szám 201—212. 1. dolgozatokat használtuk alapul, mint a legújabb tudományos kutatások összefoglalásait. — A magvaiság néprajza I. köt.-ben szintén Bátky tollából, az „Építkezés" fejezetben találunk áttekintést és bőirodalmat. 2

5 Nem a mai, hanem régebbi Ázsia-kutatók műveiben érdekes ábrázolásokat láthatunk turkomán-, mongol telepekről, melyek többékevésbbé sejtetni engedik, milyenek lehettek hasonló földrajzi körülmények között az első magyar alföldi telepek. Főleg a moneoí jurtokat és kerítéseiket ábrázoló képek sorából kiemeljük Prschewalski, Beisen in der Mongolei, Jena, 1877 c. művének azon tábláját (6. lap után), mely a mongol Urga egyik utcáját mutatja be. A templom körül csoportosulnak a méhkasalakú jurtok, melyek mindenike cölöppalánkkal van körülvéve. (Abb. 14. ábra). 2

6 Településföldrajzi kutatásokhoz a dülő- és pusztaneveket illetőleg figyelemreméltó tanulmány Weidlein János, Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok, 1934. évf. pótfüzet 611—630. 1. — Az irodalmi utalásokat illetőleg irányadó dolgozat dr. Fodor Ferenc, Településföldrajzi kutatások. Földr. Közlm. 1929. évf. 131—137. 1. A hortobágypusztai középkori településhez a már említett dolgozatokon f°lül Zoltai, A hortobágyi 1 izénkét faluról, meg a többi hortobágyi településről, a „Debrecen" 1934 ápr. 1-i számában és Zoltai, Százados határvillongás Debrecen és Balmazújváros közt, a „Debrecen" 1934 dec. 25-i számában megjelent közleményeit említem. 2. képekhez : 1. ábra. Seres Sándor juhászszámadó tanyája. Ifj. Kovács János rajza a szerző eredeti fényképfelvétele után. 2. ábra. Szerző fényképfelvétele az ásatás megkezdéséről. 3. ábra. Szerző eredeti felvétele és tervezése után ifj. Kovács János rajza. A most feltárt templomalap mellett a Szálka-halom, a csárda mellett a Mátai- v. Bivaly-halom feltüntetve. 4. ábra. Ecsedi István felvétele a templomhely nyugati részéről. Háttérben szerző áll.