Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

Jegyzetek. 1. szöveghez : 1 Zoltai Lajos, Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI—XY. századokban. Debrecen, 1925. 71 1. Tisza István Tud. Társ. Honism. Biz. Közlm. 1-ső pótfüzete. Méliusz-könyvkereskedés kiadása, Debrecen. 2 Sőregi, Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban. Debrecen, 1931. 19 1. Városi Nyomda, Debrecen. Ennek 4. fej. Középkori templom alapjának feltárása a biharmegyei Monostorpályiban. Két képpel. 3 Minden vidéken vannak álmodozó, beteges lelkű, sokszor mániákus egyének, kiket rendszerint a szegénység vagy a gyors meggazdagodás vágya űz a végletekig, hogy valamely helyet a képzelt kincs után átkutassanak. Az ilyen emberek a nép előtt mint „kincskeresők" ismeretesek. Legújabban ilyen kincskeresők ásták meg a berettyószentmártoni Korhán nevű őstelepet. — A tiszafüredi „Ásott-halom" nevű őstelepben a nép által ,,Kincsásó Pistá"-nak nevezett mogorva öreg ember évekig turkált egy nyolc-tíz méter mély akna fenekén. Jóval a kultúrrétegek alatt, az ele-ven földben sem adta fel rögeszméjét, mely szerint ott Szvatuplok király sírját fogja megtalálni. — A kincskeresés mániája egész családot tett szegénnyé Hajdúböszörményben. Id. Forgács Ferenc hortobágyi juhász két fiával, vejével és fogadott napszámosokkal, álomlátás alapján, 1925-ben kezdte ásni a Pródi-halom nevű őstelepet, melyet annak idején Rómer Flóris is vallatott. Kb. nyolc éven át minden aratás után karácsonyig, sőt télen is keresték a halomban Attila sírját. Az őstelep tetejétől számítva 12—14 m. mélyre hatoltak. Id. Forgács 1932 márc. 15-én 72 éves korában meghalt Veje Kovács Imre és a Forgács fiúk, Ferenc és József folytatják a kutatást, bár az eredménytelen munkálatok költségei az öreg juhásznak egy félnyilas szőlőjét és 300 darabból álló juhnyáját emésztették fel. A családot továbbra is az özvegy asszony álomlátásai fanatizálják. 1934-ben újabb három aknával 12 m. mélyre hatoltak s állítólag földalatti folyosókat találtak a halom alatt. Természetes, hogy a kultúrrétegek áttörésekor számos őskori tárgy, állati csont, tűzhely stb. került felszínre s velük együtt sok mende-monda. — Ez adatokért Magi Zoltán festőművésznek e helyen is hálás köszönetet mondok. — Lásd idevonatkozlóag Imre Sándor Kincsásási babonák a XVII. századból. Nyelvtud Közlm. X. köt. Pest. 1869. Eredeti kézirata a debreceni ref. Kollégium könvvtárátan. — A szépirodalomban a kincskeresőknek legszebb feldolgozása Komáromi János, Régi ház az országútnál c. regény XIV. fejezete. 4 Halaváts Gyula, A középkori templomok keleteléséről. Arch. Ért. 1912. (XXXII.) évf. 262—265.1. — U. i. e kérdés irodalma. A hossztengelynek a NyK.-i iránytól való eltérése nem az építész felületessége. Az volt a szokás, hogy a templom apsisa arra a pontra néz, ahol a nap a templom védőszentjének nevenapján felkelt. Ezért nem egyező a templomok keletelése. Ez alapon bonyolult száTítási műveletekkel igyekeznek a templomépítési évét vagy ennek ismeretében a védőszent kilétét meghatározni.