Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

144 5 A falszeikesztés technikájának szakkifejezéseit Benczúr Béla, „A művészi ipar és dekoratív művészetek stíltana" c. (Bp., 1897) műből vesszük. Id. mű 311. lapon olvassuk : „ha a tégla hosszával a fal külső felületével párhuzamosan halad, úgy futónak (Läufer), ha pedig hosszával a fal színéhez függélyesen áll, úgy kötőnek (Binder) neveztetik. A vízszintes hézagok fekvő hézagoknak (Lagerlugen), a függélyesek pedig ütköző hézagoknak (Stossfugen) mondatnak". Aztán felsorolja a különféle téglakötéseket. — Ami a mészhabarcs- és vakolatkészítést illeti, idevonatkozólag alapvető tájékoztatást kapunk B. Pauly Erik, „A festő" c. mű (Bp , 1914. Iparosok könyvtára) 14—17. oldalain, különösen a mész chemiai tulajdonságairól. 6 Ipolyi Arnold, Magyar téglaépítészeti műemlékek. Archaeologiai Közlemények II. köt. 1861. 127—160. 1. — Ha a különféle színárnyalatú téglákból valaki arra következtetne, hogy azokat a vakolatnélkúli íalban díszítési célokra is használhatták, úgy Ipolyi id. dolgozata alapvető tanulmányul használható. Ipolyi említ sötétvörös, sárga, zöld, fekete, viola, kék és fehér, sőt larka mintegy márvány eres téglákat. Hasonló színek figyelhetők meg az általam gyűjtött téglákon is, melyek a törmelékből kerültek elő, de a fundamentumban nem voltak. 7 Bészletes, a legújabb tudományos eredmények felhasználásával készült, áttekintő legjobb dolgozatok a következők : 1. Mendöl, Debrecen geomorfológiája és talajviszonyai ; 2. Berényi, Debrecen klímája. Mindkettő a Kiszely-féle „Debrecen sz. kir. város. A város múltja, jelene és jövője" c. mű (Bp., 1931) 240—264. 1. jelent meg. 8 Dr. berei Soó Bezső, A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földr. Közlm. 1931. LIX. köt. 1—15. 1., a legfontosabb geobotanikai irodalom felsorolásával. — Dr. Bulla Béla, Morfologiai megfigyelések magyarországi löszös területeken. Földr. Közlm. LXI. köt. 1933. 169—201. 1., a legfontosabb szakirodalommal, valamint ugyanezen szerzőtől „A magyarországi löszök és folyóterraszok problémái. Földr. Közlm. LXII. köt. 1934. 136—149. 1. szitén a kérdés irodalmával. Ezek az igen becses, új meglátásokban bővelkedő tanulmányok irányadóul szolgáltak. Az Alföld hajdani tájformáinak rekonstruálásához nélkülözhetetlenek. 9 Az energikus helyek háromféle típusát (vásárhelyek, gazdasági centrumok és átkelő helyek) jellemzi röviden, éles szemmel Cholnoky Jenő, Magyarország földrajza (Pécs, 1929) c. művében 39—40. 1. 1

0 Zoltai, Települések id. mű 66. 1. 1

1 Napjainkban egyre erősbödnek azok a tudományos törekvések, melyek az emberi kultúra térben, időben- és jellegben különfélének látszó jelenségeit nem szél aprózva, egymástól elkülönítve szemlélik, hanem merész, de mégis találó reális összevetések alapján és a szellemi megnyilvánulások lényegének, fővonásainak kidomborításával az emberi kultúra egyöntetűségét, egységét, egyformaságát hirdetik. E törekvésnek legkiválóbb úttörő harcosa Leo Frobenius, aki „Kulturgeschichte Afrikas. Prolegomena zu einer historischen Gestaltlehre. PhaidonVerlag 1933" c. nagy művében az emberi kultúra egységét kézzelfoghatóan bizonyítja. Az a sok támadás, melyben részesül, mutatja az elmélet létjogosultságát, a törekvés korszakalkotó jelentőségét. —- Magunk részéről ez irányzat felé hajolva szemléljük görbeháti ásatásunk eredményét is, amikor nemcsak magát a téglafalat elemezzük és vizsgáljuk, hanem az egész kort, annak egy egész földrészre kiható szellemi mozgalmát, mely az alföldi kis templomot megteremtette. Ha tehát dolgozatom menete és szélesebb kiterjesztése szokatlannak tűnnék fel, e sorok szolgáljanak magyarázatul. 1

2 A két különböző erkölcsi világ közti ellentétet legjobban megértjük a következőkből : a nyugati keresztény krónikások a magyarok kalandos hadjáratait a kegyetlenkedés, pusztítás és rablás vágyától