Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

137 templom a középkori Elep-falva temploma volt. Zoltai meghatározását elfogadtam, de csak feltétellel. Ugyanis mikor a „Debrecen" c. helyi lap 1934 november 11-i számában a város művelt közönségének erről az ásatásomról hosszabb cikkben beszámoltam, annak utolsó fejezetében szórói-szóra ezeket írtam : ,,A feltárt fundamentum és sírok ismertetése után önként felmerül a kérdés, hogy Debrecen mai határának ezen a részén, a Szálka-ér partján melyik középkori magyar falu állhatott ? A tömzsi kis istenházát románstílű alacsony tornyával és ablakaival, a körülte szomorkodó temetővel és a putri lakásokból, vagy talán sátrakból is álló falujával szinte rekonstruálni tudnánk a mai tájképbe, a folyócska kanyarulatába, visszavarázsolva bele az éltető vizet, de az ősi falu nevének végleges megállapítása, eldöntése még néhány körülmény és vitás kérdés tisztázásától függ. Debrecen határának közép- és újabbkori települési viszonyait kutató és legjobban ismerő Zoltai Lajos dr. mikor a hortobágyi csárda melletti Mátai- vagy Bivaly-halmot megásta és abban középkori templomalapot talált, azt az elpusztult Máta-község templomhelyének tartotta. Ezt a nézetét későbbi levéltári kutatásai alapján az ugyancsak elpusztult régi Balmaz falu javára módosította s így Máta templomhelye ma is még ismeretlen volna. E megállapításból önként következett, hogy Zoltai Lajos okmányokra is hivatkozva, az általam most feltárt görbeháti templomfundamentumot a középkori Elep község egyháza helyének tartja, tekintettel arra, hogy Elep régi nyugati határa nem mindig ott volt, ahol most. Zoltai dr. legilletékesebb megállapítását egyelőre elfogadjuk, de csak feltételesen arra az esetre, ha már is megindított és jó nyomon haladó kutatásaink Elep-puszta mai területén, a Kadarcs folyása mellett, vagy közelében templomhelyet nem fognak találni. Mert ha igen, akkor Zoltai dr. első elgondolása szerint a Bivaly-halom mégis csak Máta templomhelye és ez a most feltárt görbeháti a Szálkaér partján, a mai Balmazújváros határa mellett a középkori Balmaz falué. Zoltai dr. dolgozta fel azt a százados nagy pert, mely Debrecen és Balmazújváros között folyt le és amely ma is még kéziratban hever. E nagy per bizonyító érvei a most. felmerült kérdésben fontos szerepre vannak hivatva, bár jól tudjuk, hogy ilyen pereskedéseknél mindegyik fél a másik kárára igyekszik határait kifelé tolni és eme jó haszonnal kecsegtető ténykedésben a helyhez kötött hagyományok is könnyen szenvedhettek területi változást, ha az érdek úgy kívánta. Az újkori periratok érvei tehát nem éppen vehetők készpénzül XII.— XIV. századi területi viszonyok körvonalozásához. Különben is a periratban említett Kis-Szálka, vagy Kövecses-loponyag.