Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

93 A karókat berkével egymáshoz fonták, aztán gallyal, ganéjjal és hanttal megtöltötték. Néha felül meg is padoíták, amikor is a gátat hidasgátnak nevezték. A hajón álló gátas-malom cöjtit a gátak őrkaróihoz erősítették. A gátak készítésénél a gátkötő-molnárok az ú. n. gáttöltő-saraglyákat használták. Egy-egy derékgátnak elkészítése nagy munkába került. Az ónodi malomról írják pl., hogy ,,az malom gátjára kellett azelőtt 320 ember munkája és 350 szekér galy, hant és ganéj".

5

9 IIa a malomgátak valóban így készültek, akkor a panyolai faépítmény a fenékgátakkal szerkezetileg semmiféle vonatkozásban nem áll. De ne hagyjuk figyelmen kívül a malomházakat sem. A malomház, mely vagy a parton, vagy a zúgóval szemben hajón állott, mindig fából készült. A szárazon álló malomházat palánk kerítette. ,,A XVI. és XVII. században kőből épült malom alig egy-kettő akadt az országban. A legtöbb malomház és molnárház az ősrégi magyar sövényépítés módjára készült. A bocsi malomról pl. ezt olvassuk : az malomház sövénnyel fonott, kívül-belül tapaszos. A tűzhely felett rács, kin fát száraztanak. Felszerelése közt karóverő bak szerepel."

6

0 Lehetett-e a panyolai lelet valamely malomház fundamentuma? Elsősorban is a panyolai építmény tülságos erős ahhoz, hogy valamely partonálló malomház vagy molnárház alapját lássuk benne. Aztán a feltárt rész maga 21 m. hosszú. Hetvennyolcvan éves öregek bevallása szerint a nagy törzsek kb. huszonöt év óta mutatkoznak és rogyadoznak a Tiszába s így számításom szerint a nagy talapzat kb. 100 m. hosszú lehetett. A molnárház paticsfalának fundamentumául egy-egy szélesebb tölgyfatörzs is megfelelt volna a négy fal alatt. Ilyen tölgyfatalpon álló házról olvasunk Görgény várában 1688-ból. ,,Az udvarház mellett tölgyfa-talpra sövényből font és tapasztott ház áll, mely Őnagyságok ottlétében a papok háza."

6

1 Ilyenformán építkezhetett a XVI. és XVII. században a végvárak hadi népe, mely a városokban a polgárság mellett a katonavárost alkotta. Házaikat magyarmódra, sövényépítés útján maguk készítették és szalmával fedték.

6

2 Bereg megyében ma is állanak még öreg úriházak, melyeknek fundamentuma alatt nagy tölgyfagerendák vannak.

6

3 A panyolai alkotmány a maga » nagy tömegével semmiképpen nem tekinthető valamely ház fundamentumául. Az adatoknak egész sora tanúskodik arról, hogy a malomgátak részint vesszőfonással készültek, részint pedig hatalmas cölöpöket vertek le és csak ritkán építettek kőgátakat. Miután a fából készült fenékgátak fenntartása, örökös tatarozása rengeteg erdőpusztítással járt és felette nehéz munka volt, igyekeztek minél tartósabbat és szilárdabbat építeni, hogy annál