Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
83 különösen ha csak cölöpökkel, fatörzsekkel operáltak. 1570 körül „a dunai jégtáblák szét tudták szaggatni a komáromi és yyöri várak lőréseit, képesek voltak megingatni a hatalmas falakat" írja Takáts Sándor. 6 Hogy lehet akkor feltételezni a panyolai faépítményről, hogy az partvédelemre készült? Igaz, hogy partvédelmi célokra sokszor hatalmas nagyságú tölgyfatörzseket használtak. így mikor a komáromi várat veszedelem fenyegette, III. Ferdinánd sietve rendelte el a partvédelmi munkálatokat, „melyekhez a nagymennyiségű fát Pozsony város tölgyfaerdői szolgáltatták". 7 Í653-ban a Duna régi medrét elhagyva a győri várnak tartott. Egy bizottság szállt ki a helyzet megvizsgálására, melyben résztvett Mosony vármegye alispánja, Kerekes Menyhért is, aki akkor folyamszabályozási kérdésekben tekintély volt. Ez a bizottság kimondta, „hogy a győri partszakításokat cölöpépítményekkel kell megvédeni. Az utóbbi célra azonnal 400 óriási tölgyfát rendeltek Pozsony város erdeiből. A munka végrehajtását Kerekes Menyhértre bízták. A rendkívül költséges és nehéz munka nem hozta meg a kívánt eredményt .... Győrnél a partszakítás .... tovább tartott és a Duna lassan-lassan a vár falai alá ásta magát." 8 Hogy ezeket a hatalmas tölgyfatörzseket miképpen használták partvédelmi célokra, erről id. forrásaink tájékozatlanul hagynak, hogy pedig nem vezettek eredményre, az a kezdetleges technikai elgondolásnak köszönhető. Még annak a kornak legkiválóbb vár-, illetve vízépítő mérnökei, mint az olasz Francesco Wymes és Francesco Fatinelli sem tudtak ezen a téren maradandót alkotni. Mindketten I. Lipót szolgálatában állottak. Wymes építette a komáromi és győri új várakat és az ő tervei szerint készültek a Vág-vonal és a Csallóköz védelmi művei. Fatinellinek volt akkoron valamely találmánya is a vízben való munkálatokhoz, melyet a győri vízműveknél próbáltak ki először. Munkálataik közül bennünket itt az érdekel, hogy ők már akkor „kőhányással és cölöpökkel megerősíték a Győr vára előtt elterülő partokat. A nagy munkán 1668 december haváig dolgoztak. A köveket Pozsonyból szállították hajókon. . . a következő év nyarán nagyjában elkészült a munka". Wymes és Fatinelli tervei szerint Pozsonynál 1668-ban ,,a jobb parton keletkezett fokoknál a vízömlést kettős cölöpépítménnyel" akadályozták meg. „Ugyanott egy új ágat sarkantyúval zártak el". 9 Wymes mérnök szabályozási tervrajzán azonban hiába keressük a kettős cölöpépítmény technikai kivitelét, egy 3 mm. széles vonalnál egyebet nem kapunk. 1 0 Azonban a megnevezés is mutatja, hogy ez a különben nem sokáig tartó védmü két párhuzamosan futó és az altalajba vert sűrű cölöpsorból állhatott, melynek közét földdel és kővel töltötték meg, hogy a
