Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

I. A negyedik panyolai ásatás 1933 aug. 31— szept. 10-ig. A harmadik ásatást 1933 okt. 9-én fejeztem be. Ez alkalommal az építmény összes kisebb, könnyen elmozdítható alkatrészeit és egy kivételével a felsősori hosszanti törzseket felszedettem, majd a faluba szállíttattam. In situ hagytam az összes kereszttörzseket, az alsósori hosszanti törzseket, melyekről gondoltam, hogy a Tiszának semmiféle áradása nem képes helyükből kimozdítani. Biztosítás céljából reájok helyeztettem, egészen a parttőre az egész építmény leghatalmasabb darabját, a : 1 jelzésű kereszttörzset, melyet az építmény már ismertetett kettévágásakor a panyolai gazdáknak adott részből visszatartottam. Továbbá a kereszttörzsek végeit még mindig a parttőben hagytam, hogy alámosás esetén az építmény ne egykönnyen billenjen alá. Számításomban nem csalódtam. Bár a téli és tavaszi árvizek a talajt meglehetősen elhordták az építmény alól, a törzsek mozdulatlanul kiállották a hullámok ostromát. Egyedül a legkülső : 2 jelzésű kereszttörzs merült a mélységbe. Az építményt ebben az állapotában mutatja a VII. T. 1. kép. A szükséges hivatalos és magánjellegű értesítések és előkészületek után augusztus 31-én utaztam Mátészalkán keresztül Fehérgyarmatra s onnan szekérrel Panyolára Szarka Boldizsár ref. lelkész vendégszerető házához. Másnap reggel az ő kíséretében hűséges fuvarosommal elhagytam a szamosparti ősi falut. A Túr-folvón áthaladva megszemléltük a régi Túr-erdő még lábonálló maradványait. Innen a tiszaparti Zsaró-kertbe hajtottunk, hol pár lépésre a szakadt parttól, a már ezelőtt is sokat emlegetett öreg szilfák alatt felütöttem a sátorom. Szeptember 2-án kilenc emberrel kezdtem meg a munkát. Ezenfelül most is felfogadtam Gulácsról id. Szőke Sándor kishalászt csolnakával együtt, aki egyúttal sátoros tanyámnak gondviselője és éjjeli őre. Miután a lezajlott áradások az építmény melletti simára nyesett partot és lépcsős lejáratot teljesen elrongálták, a fatörzseket részben beiszapolták, elsősorban biztonsági munkálatokat kellett végeznem. így a rogyó partot megfelelő hosszú-