Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"278 emelkedni. Falat húz a nádkunyhó alá, de ezt is nádból. Nem magasat, csak két métert. Erre teszi a régi tető alatti házát. Ez már fennálló kunyhó. Ennek nádfalát kívül-belül betapasztja, a tetőt pedig náddal, gazzal fedi. Amilyen egyszerű volt a kunyhó, egyszerű a berendezése. Bútorzata egy, néha két vacok vagy dikó. Négy ágast 80—90 centiméter magasságban a földbe ásnak, elől és hátul egy-egy keresztfát tesznek és a közét fűzfavesszővel töltik ki. Az így elkészített ágyra friss sást, kákát, sőt bolhák ellen vad kendert tesznek és erre heverednek. Párna egy köteg sás, vagy egy rósz zsákba tett dudva. Rajta hányódik a takaró és egy viseltes Fig 66. áb

ra. Nádfalu halászkunyhó a Hortobágy-folvó partján. Fischerhütte am Ufer des HortobágyFlusses. juhászbunda. A vacok nemcsak ágy, hanem szék is. Erre ülnek le, ha beszorulnak, erre ültetik a vendéget is. Az ilyen kunyhóba legfeljebb bolha van, de tetűt vagy poloskát sohasem vettem észre. A magyar is megbántva fogadta, ha kérdeztem, úgy utálja e pocsék férget ; a poloskát meg nem is ismeri. A vizek mellett rengeteg szúnyog tanyázik. A kunyhóba is jut elég. De a lápi ember nem tűri magánál. Este, mikor bevonulnak pihenni, egy csóva gazt meggyújt és ezzel kifüstöli a szúnyogot. A vackon kívül még egy vagy két láda van. Az egyikben a fehér ruháit, szerszámait tartja, a másikban a kenyeret, tésztát és főzeléket. A fennálló kunyhóban még egy sárból épített négyszögletes tűzhely van. A korcba akasztva a bogrács