Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"279 és a kerekfejű kanalak. A gerincből vastag madzagon egy pecken lóg lefele a szalonna, ha módosabb, egy kis avas disznóhús. A sarokban kormos főzőfák hevertek, egy pár merítő fakupa, cserépkorsó, mércék, hálókötő-szerszámok. A másik sarokban sok vadmadár-tojás egy gyékénykosárban. A vacok alatt fészken ült a kotló. Rucatojáson ült. Ha a Tiszán hajózunk, a magas partokon egyszerű, regényes kis kunyhók ötlenek szemünkbe. A kunyhók tájéka érdekes. Lent, a vízen, előtte ladikok pihennek. Innen a partbavágott földlépcsők vezetnek fel a kunyhóhoz. A kunyhó körül a földön halászszerszámok hevernek össze-vissza. A kunyhó tetején a halászszerszámok száradnak. A rozoga deszkaajtó előtt kutya hever és ugatva fogad. A házban senki sincs. A kutya az őr, s jobb, mint a zár. Be nem eresztene. A házikó körül hajlongó füzes van, melyből egy-egy öreg fűzfa, nyárfa emelkedik őrszemül ki. A ház nem lakásnak épült. Egy szoba az egész. De jó meghúzódni a vihar elől, elég a féltettebb dolgoknak. A tiszai és kisvizek halászai csak tavasszal és nyáron késő őszig vannak a vízen. Ilyenkor keveset alusznak, éjjel-nappal dolgoznak. Télére a közeli tiszamenti falvakba vonulnak és itt áttelelnek. Ez az életük csak annyiban pihenés, hogy ilyenkor vízre nagyon ritkán mennek, hanem otthon javítják át szerszámaikat, vagy újakat készítenek. Kora tavasszal, amikor a hal indulni kezd, vízre szállanak. Kunyhójukat kijavítják, vagy újat építenek. Egyszerű kunyhójuk rendesen egy öbölben vagy egy kanyarulatban van. Legtöbbje hevenyészett. A halász szép, szálas nádat vág. A kijelölt helyen egy ásónyomnyira kiássa az alapot. Ebbe állítja töves végével a nádat, az alját földdel feltölti, jól megtapossa és áll a fal. Ezután két-három helyt bekorcolja a nádfalat, gallyból, nádból, sásból kétszeres tetőt csinál rá és már kész is az épület. Ha később ennek az épületnek a falát jó sárral kívülbelül beveri, vagy mint mondják, megtapasztja, takarosan besímítja, állandó kunyhóhoz jut. A Tisza partján sok helyt lehet ilyen jó erős fennálló kunyhó-kat látni. Megtörténik, bár ez már ritkaság, hogy vályogot raknak össze állandó házzá. Ez módosabb halászbérlők kunyhói, vagy révházak. (68. ábra.) Legtöbbször nem csinál ilyen házat, hanem csak a partba vermet ás, arra kétoldalas nád és sástetőt borít. Ajtaját nádból köti úgy, hogy vastag derék nádat fektet egymásmellé, jó gyékénnyel két-három helyen átfonja és a bejárat elé állítja. Ez a kis tákolmány csak egy szegényembernek szolgál enyhelyül. Fekhelye egy gödörbe levő vacok, feje alja a gödör belső végé-