Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
"275 Közlekedés a sáron. A Tiszántúl zsíros földjén tavasszal és ősszel feneketlen a sár és ígv ősszel meg tavasszal szörnyű nehéz a közlekedés. A vagyonos ember régen lóháton járt, szegényember sárhajón hordta pár véka búzáját a malomba, gyermekeit az iskolába. A sárhajót Banner félhajónak nevezi, a szoboszlói öregemberek teknőnek nevezik. Azért, mert nagy vájt teknőt használtak ilyen célra. A végébe kampót tettek, ebbe kisefát akasztottak. Három-négy gyermek a teknőben ült, egy fiú a lovon és húzatta. Vésztőn felhajó a neve, azt mondják egy hajóból egy részt elvágtak és ezt használták erre a célra. A sáron való ilyen közlekedést koratavasszal és késő ősszel használták, mikor még a föld nem engedett ki, felül sár, alul jég volt. Dr. Godán Ferenc tiszti főorvos öregemberek meghallgatása után így írja le a sárhajó-1. Két-három méter hosszú, 50—-60 cm. átmérőjű tölgy vagy nyárfatömbből készült, kivésték, kibaltázták. Eleje és hátulja lecsapott volt, hogy a jégen könnyen csúszszék. Elejére egy felhérc volt erősítve, melybe a hámfát akasztották, vagy pedig egy vaskampó volt belefúrva és a hámfára kötött láncot vagy kötelet ebbe akasztották. Egy ilyen sárhajóban búzát szállítottak a malomba vagy gyermekeket az iskolába. Egy-két ló volt befogva. 9 5 A fiú a lovon ült és úgy von- Fig. 64. ábra. tatták a sárhajót. Banner János dr. szerint Pásztor falábon. Békésen 1794-ben minden malomnak volt egy Dorf hírt auf Stelzen. sárhajója. Kiss György debreceni gyakorlóiskolai tanár még jól emlékszik, hogy az ő gyermekkorában a gyermekeket teknőben vitték az iskolába Szoboszlón. A teknő elejében egy görbe vas volt átfúrva, ebbe akasztották a hámfát. Egy jámbor lovat befogtak, egy idősebb fiú ráült, a kisebbek beültek a teknőbe és úgy vonta az iskolába őket a ló a koratavaszi sárban. Ez a szállítás addig volt jó, míg a sárnak a teteje olvadt fel, de alól még fagyott volt. Mikor a föld egészen kiengedett, falábon jártak. A Déri múzeumba a sáros Balmazújvárosról került egy faláb. Hossza 90 cm. lába 45 cm. Itt egy álló van rajta lapos lécből 10 cm. szélesen, azon felül 50 cm. hosszú lapos léc, mely 9 5 Dr. Godán Ferenc hozzám intézett levele. is*
