Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"254 Ha olykor a szerencse kedvez a kisvízi halásznak, elraktározza halát. E célra szolgálnak a haltartók. A haltartó anyagát megint a környezet adja. A halász, ha egy kis vesszőre tesz szert a tiszai füzesekben, szívesebben csinálja vesszőből a haltartót, mint bárminő más anyagból. Szép, ritkafonású, urnaalakú vessző haltartó sok van a kunyhó körül. (XIII. t. 3., 4., 7., 8., 9., 10. ábra), vagy pedig kezdetleges vesszőfedőjét ráteszi, egy faszeggel átszúrja, már be is van zárva és így helyezi a vízbe. Ebben él a hal, míg vevője nem akad. Ritka szegletes, gerezdes az a haltartó, melyet szintén a Hortobágy-folyótól hoztam a múzeumba. Sűrű fonása miatt a halászok nem használták, hányóban hevert a kunyhó mellett. Az egész félméter hosszú, egy lapos gúla és egy csonkagúlából van összetéve. (XIII. t. 3.) A halászok azt állítják, hogy meleg nyáron a hal hamar összemelegszik az ilyen haltartóban, azért a hortobágyi halászok egy dobszerű háló haltartót csinálnak. Két verse karikára hálót kötnek és a hálózsáknak egyik vége korcszerűen egy spárgán fut, nyitható vagy zárható. Másik vége zsineggel van bekötve. A nyári haltartó egy a partba vert karóhoz ki van kötve és abba a hal állításuk szerint nem melegszik össze, tovább él. A Kállók, Berettyó és vidékén, egészen kis haltartót használnak. Ilyen is van három fajta a Déri múzeumban. Anyaguk vessző, a halász maga csinálja. A Pocsajból kerültnek hossza 55 cm., derekának átmérője 26 cm., fedele lapos és füle van. A tépei haltartó magassága 52 cm., derekának átmérője 25 cm., fedele kupakszerű. A kupak átmérője 11 cm., magassága 7 cm. Az esztári haltartó hossza 42 cm., átmérője 23 cm. Minden haltartó alsó és felső része vékony kötéllel van összekötve, hogy ennek a segítségével a halász a nyakába veszi úgy, hogy a haltartó ferdén a hátán fekszik, a kötél pedig a mellén húzódik át. Ha egy-egy szegényember ilyen halkosárral a hátán megv az úton, ha nem visz halászóeszközt, okvetlen halászni megy. (47. ábra.) (XIII. t. 4. és 8.) Szabolcs vármegye régi vizes területein divatban volt a gyékényből készült szatyor. Ez egy széles és 40 cm. magas tarisznya, melynek felső végén szíj volt. A szatyort a halász a szíjnál fogva a nyakába akasztotta úgy, hogy a szatyor egyenesen a hátán volt és így vitte a halat. (XIII. t. 12.) Érdekes félcsonkakúp alakú szatyor került a Déri múzeumba a Bodrogközről. Anyaga fűzfavessző, készítési technikája sűrűn fonott, magassága 35 cm., szájának átmérője 16 cm., fenekének 26 cm. Egy oldala egyenes, ez a sík metszette ketté a csonkakúpot, ez fekszik az ember hátán, a többi része gömbölyű. Két vesszőfüle van, melynél fogva a háton hordozták. Igazi ősi haltartó és halhordó, melyben a piacra vitték és ott árulták a halat.