Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"217 felett levő jeget fejszéje fokával jó erősen megütötte. A hal megszédült. A fejsze élével hirtelen meglékelte a jeget és kivette a halat. Régen nagyon sokan jártak így a jégre, ma már csak egynéhány orvhalász kísérli meg e primitív halászatot. A szerszámnélküli halászat érdekes fajtája divatozott Tépén. Balla Lajos 65 éves halászó ember beszéli, hogy régen, amikor még a Kallót ,,le nem vették", kanyargó medrében nagyon sok hal volt. Télen ő és sok más ember elindult a Kálló jegére egv nyírfa seprűvel meg egy baltával. A havat a jégről elseperték és ott látszott a jég alatt a nagy potyka. Ekkor vette Fig. 34. ábra. Téli halászat. A tanya kijegelése. Fischfang im Winter. Schlagen von Löchern im Eise. a baltát, kivágta a léket és kezével alánvult a jégnek, a szendergő potykát megfogta és kidobta a jégre. Eszköznélküli téli halászatnak érdekes fajtája az, melyet a Túr folyón szoktak alkalmazni a szegényemberek. A befagyott folyóra mennek egy-egy falapáttal. Léket vágnak a folyón és ketten nekiállnak, a falapáttal lapátolják a vizet. Ha hal kerül a lapátra, akkor azt is kivetik a jégre és már akkor megvan fogva. Ezek tehát falapáttal halásznak. » Ez a példa is mutatja, hogy a halászatnak nincsenek kiszabott eszközei, mindenki úgy fog halat, ahogy tud. Éppen azért mindenki halászik, aki víz mellett lakik. A 1 Iortobágv, Kösély, Berettyó mellett tanyázó szegényember már léket vág a jégen. Erre egy tompaélű nagy fejszét használ. Mikor a jeget négyszögletre meglékelte, egy hónalj szalmát a lék mellé tesz, egy nagy juhászbundában ráül és vár addig, míg a hal a lékre jön, levegő után kap ; mint mondani