Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"220 oszlik. Egyik csoport a halászok csoportja, másik a rudalósok csoportja. A halászok a téli hálóval, a rudalósok hosszú rúdakkal felszerelve indulnak szánkán, vagy gvalog szánkát húzva. Mindenik járművön bőségesen visznek rőzsét vagy szalmát. A rudalósok a hajtólvukakhoz állanak. Baltával a bepillézett nagy léket lepucolják, a rudaló lyukakat szintén kitisztítják a gyenge pille jégtől. A halászok pedig a szánkóról rőzsét vagy szalmát hoznak a nagy lékhez. A felső szélére teszik. Felső széle a léknek az, amelyik a folyás irányával ellenkezik. Ezt a rőzsével fedett lékszélt halászállás-nak nevezik. Ennek a rendeltetése az, hogy a halász lába meg ne fázzon a hosszú állástól. Ezalatt a rudalósok a léket kitisztították, a halászok elfoglalják állásukat és a lék fala mentén merőlegesen leeresztik Fig. 36. ábra. Halászat jég alatt téli hálóval. Elől a rudalók, hátul a halászok. Winterfang unter dem Eise mit Winternetz. a téli hálót fenékig. A hálórudat és az őrmadzagot kezükbe tartják, várnak. A rudalók most kis lékről kis lékre járva kavarják, zavarják a vizet. Topognak, ütik is a jeget, hogy zajt csináljanak, szóval hajtanak. (36. ábra ) A megzavart hal felfelé, vagyis a víz folyásával ellenkező irányban menekül, nem pedig „lefelé", a vízfolyás irányában. A halász jól tudja ezt. Ámde azt is tudja, hogy a hal télen ha összebúvik és ha egy megijed, a többit is viszi magával és nagycsoportokban menekülnek. Ezért a halász a felvezető zsinórt figyeli. A megugrott hal a fenékhez közel úszik. Menekül. Eléri a hálót, rámegy. Megüti a neszelőt. Megzavarodik, visszafelé menekül; találkozik a többi megijedtekkel, melyek viszik magukkal a háló felé. Mögöttük úgy is dübörögnek a vízben