Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"186 Ezt a szerszámot hegyével szúrva csónakról meregeti a halász a vízbe. Csongrád, Szeged vidékén is ismeretes szerszám. Az emelő halászat főleg kisvizeken dívik. Tavaszi és őszi áradáskor mozdul a hal. Tavasszal megindul téli fekvőhelyéről, ősszel meg már téli vackát keresi. A kisvízi halászoknak szerencsés szerszáma a tesziháló, melyet a nép teszi-veszi-nek nevez. A Berettyó, Kösély, Hortobágy-folyókban halászok nagyon használják. Ha a víz áll, apadóban van, sikertelen szerszám,, mert a hal a nád közt hűsöl. Jól él és nem mozdul. (20. ábra.) A teszi-háló nagyon egyszerű szerszám. Áll egy lepedöháló-ból. Ez a háló négyzetalakú fonalháló. Egy oldala 120—180 Fig. 20. tábla. A halász teszizik a Hortobágy-folyóban. Fischer Icist sein Netz in den Fluss Hortobágy. szem. (VI. tábla 6.) Ezt egy kereszt-kávára szerelik fel. Hajlós fűzfa, vagy égerfa-vessző van egymásra keresztbe téve. A káva négy végéhez lazán erősítik. A vessző ívben hajlik és a hálónak hasa van. Az így felszerelt hálót 5—6 méteres erős rúd végére kötik. Nem szorosan, hogy imbolyogjon. Ez a rúd a teszirúd (T). (VI. tábla 3.) Ezt az egyszerű szerkezetű hálót Tiszadob vidékén csempely-nek, a Körös vidékén csömpöly-nek nevezik. A kishalász úgy teszizik, hogy ezzel a szerszámmal a folyó partjára áll, a teszit a vízbe ereszti (teszi), néhány percig a vízben hagyja és vár, azután a hálót kiemeli (veszi). így tesziveszi sokszor, néha félnapig is, míg egy zsákmány a teszire