Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
"185 A borítószerszámmal nagyon sok kisember keresi élelmét. Egyszerű és népszerű szerszám. A Tisza-mentén fekvő falvakban, a halász- és révészkunyhók körül még ma is megtalálható ez a szerszám. Emelő-halászat a Tisza-vidékén. Emelőszerszámmal a szegényemberek, a kisvízi halászok dolgoznak a Tisza vidékén. A Tiszán csak akkor dolgozik a nagyhalász e szeszámmal, mikor a víz olyan kicsi, hogy más szerszámmal nem lehet rajta dolgozni. Tehát kényszerűségből. Leginkább a partról dolgoznak vele. A folyóra szállt halász csak egyes szerszámokat használ nagy ritkán. Az emelőszerszámnak legegyszerűbb és általánosan használt szerszáma a szák. Főalkatrésze a fűzfából hajlított káva és a villaalakban végződő rúd. A hosszas körben hajlított kávát összekötik a rúd villája ágához és erre egy félméteres hosszú hálózsákot kötnek és kész a szák. (VIII. tábla 11. és 12.) Ezzel meregetnek bele a vízbe. A szákhoz hasonló a merettyű vagy mereggyü. A merettyű régen fűzfavesszőből készült. Ez az ősi "darab. A hálóból készült merettyű csak az 1880-as évektől terjedt el, mikor a Kendergyár olcsón adta a hálót. A vessző-merettyűt ma már egy-két öreg halász tudja megcsinálni, de ez sem használja. A vesszőmerettyű kávája kétágú villaalakú fűzfaág, melynek egyik ága jóval hosszabb, mint a másik. Mind a két ág vége laposra van faragva és a hosszabbik ágat a rövidebb felé hajtják és vesszővel elipszis alakúra kötik. Az öblét jó vesszővel befonják. Emelőszerszám ez is. A halászatban nélkülözhetetlen igénytelen, primitív eszköz. A hálómerettyü káváját két szembehajlított fűzfagallyból ereszti össze. Sokszor az egyik görbegallyat egy jóállású kétágú fa helyettesíti s ehhez csak egy hajlított fűzfagally jön. A merettyű feje elipszis alakú. Hossza 30—60 cm., szélessége félennyi. E merettyűkávára jön azután egy hálódarab, mely felkötve nagyon hasonlít a csolnakfejű evőkanálhoz. (VII. tábla 1.) A káva egy vékony rúdban végződik, mely félmétertől három méter hosszú. Ennek segélyével használják. Abban különbözik a száktól, hogy a hálója kisebb, mint a száké, nyele is rövidebb. Magában kevésbbé használják, mert szaporátlan, hanem inkább más, nagyobb emelő vagy rekesztőszerszámoknál segédszerszámul alkalmazzák. így különösen a vésznél, lészánál, versénél a kisvizeken. A merettyűhöz hasonló szerszám a milling-háló. A kanálalakú szerszám egy méter hosszú, hegyes szerszám. Van egy fenék kávája és két derék kávája, rövidebb nyele. (VII. tábla 8.)