Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

167 Horgászat a Tiszántúl. A horog a szegényembernek halászszerszáma. Ősi egyszerű szerszám. Kis- és nagy vizén jól használható. A horgász vagyis horgos halász célja az, hogy szerszámával megcsalja a halat, rászedvén, megfogja azt. A szegény ember, a részes halász a falusi kováccsal, vagy kóbor cigánnyal eldobott kaszaoromból hajtat egy horgot. A horog idomtalan derekát meggörbíti, kikalapálja a szakát, hátrahajtatja a fejét és kész a horog. A kishalász ezzel még nem elégszik meg. A hegyét és szakállát egy avult reszelővel jó élesre reszeli, egy jó erős kender zsineget köt a nyakára és elindul horgászni. A horgászat türelemjáték. Órák hosszat elüldögél a parton, vagy az iilés-en és várja a horogra került zsákmányt. A horog nagysága, alakja és alkalmazása más a kis, más a nagy halnál. Más a gyorsan folyó vízben, más a kis alföldi érben. Más ismét a nyári napsütötte melegvízben, mint az őszi hideg, vagy téli jeges vízben. Nyáron a hal futama gyors, erősen kap. A hideg vízben ellenben a hal járása gyenge, a nyárinak csak egytized része. Az apadó tiszta vízben jobban kell álcázni a horgot, nagyobb a szerencse az áradó zavaros vízben. A horog a hal nagyságához és erejéhez készül. A nagy harcsahorog erős kaszaoromból készül, jól megvan edzve, a kis halak részére elég egy gombostűből hajlított horog is. A horognak derekával szemben hajlik a finomra reszelt hegye. Ez a visszája, szaka, vagy szakálla. Felül van a füle. Ennek ősi alakja karikába hajlított (III. tábla 4.) ; újabban laposra kovácsolják. A fülére jön az arasznyi hosszú erős kendermadzagból készült pék (3. ábra), vagy mint a Bodrog vidékén mondják poton. A péket régen egyszerűen a horog füléhez kötötték, vagy a nyakára hurkolják. (III. tábla 6. és 8.) Újabban a horog derekára vékony, erős házicérriával rásodorítják. (III.tábla 5. és 7.) A kisvizek legegyszerűbb horgászszerszáma a pedzö, vagy peccő. Ezzel picézik az Alföld kis vizeiben a szegényember. A peccő részei a hosszú hajlékony fűzfarúd. Erre van kötve két-három öl zsineg. Ez az ina. Az innék harmadik harmadában csutka kóróból vagy gyékényből kicsiny pálha van. A derék végéhez kötik a péket, melynek végén van a horog. Halászunk felgilisztázza, vagy felférgeli a horgot, azután a rúd segítségével beveti. A rúd fogóját kezében tartja, vagy a földbe szúrja és nézi, hogy mikor mozdul a pálha. Ha a pálha