Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

150 ságában egy parti karóhoz erősítik és ennek segélyével úgy emelgetik, mint a fenékversét. (I. tábla 9.) Az egyszárnyú versét csapatostul használják. Nagyon szegény ember már az, aki csak egyet-kettőt rak ki. Valamirevaló halásznak 10—20, sőt ötven vesszőverséje is van. A versék kirakása áradáskor történik. A lankásabb partokon : „rapály"on „langó"-kon rakják ki a folyás ellenében. Kövekkel terhelt farát a Tiszába eresztik. Szárnyát élőiről, hátul egy-egy „versekaró'

'-val megerősítik s így hever a verse napokig, hetekig a Tiszában. A halász naponta kétszer megnézi, hogy mi van benne. Ha a szeszélyes Tisza apad, a verse szárazon marad. Ilyenkor felszedik és lejjebb eresztik a vízbe. Ha nem fog, akkor nem fárad a halász vele és így történik azután meg, hogy nyaranta Tiszafüred környékén százával hevernek a szárazon maradt egyszárnyú vesszőversék a parton. E két versénél sokkal ritkább rekesztőszerszám a „kétszárnyú vesszőverse". Ez már a kettő kombinációjából áll elő. Először egy fenékversét készít a halász, aztán külön két szárnyat vagy terelőt. A szárnyak vagy terelők nem a verse testéhez vannak építve, ezért csak a felállításkor alkalmaztatnak rá. Lapos partszélen, áradásokban használják. Felállítása úgy történik, hogy előbb a szárnyatlan versét lefektetik a vízbe, azután hozzáillesztik a két szárnyat vagy terelőt. Lekarózzák és a verse testéhez kötik. A víz változásával a terelők összébb vagy széjjelebb állíthatók. (I. tábla 10.) Több halat nem fog, mint az egyszárnyú vesszőverse. Nehéz kezelhetősége miatt egyre megy ki a használatból, helyette inkább a kétszárnyú hálóversét használják. Régen minden verse vesszőből volt, a hálóverse csak egészen korai eszköz. Kovács Gergely halászmester állítása szerint csak a nyolcvanas években hozták divatba. A környezet, a kisfolyók, a kadaresok, pecék, az álló belvizek nagyban átalakítják a rekesztőszerszámokat. E sekély, csendes folyásokon, melyet felver a dudva, telenő sással, kákával, náddal, a mozgatható rekesztőszerszámok közül a hálóversét használja a halász. A tiszai vesszőversét odahagyja a Tisza partján. A kisvízi hálóversék kicsinyek. Rövid szárnyakat kíván a keskeny ér, alacsonyabb karikákat a sekély víz. A hálóverse szárnyai, s maga a verse teste annál inkább nő, minél közelebb vagyunk a Tiszához. A Tisza holt ágaiban gyakran találkozunk hatalmas hálóversékkel, melyeket a folyó Tiszában nem alkalmaznak. A hálóverse gyenge a folyóvizekben és felállítása is nehéz. A kétszárnyú verse élőiről nézve két szárnyból áll. A két szárnyat nagyobb vizeken nemcsak a két szárnykaró, hanem