Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

133 Ezek mellett az írásbeli nyítékunk is jelentős van ar Kadarcs partján a XVIII. sz. elején nagy halászat volt. A balmazújvárosi Erdős-sziget egyik pontján szántás közben az eke néhány hálósúlyt vetett fel. Utána keresgettek, meg is ásatták a környéket és összesen 35—36 darab egyforma típusú agyagból égetett hálósúlyt találtak. Az ásás azt mutatta, hogy ezek a hálósúlyok kis, alig egy négyzetméternyi területen voltak összerakva és a közelben egy jó tenyérnyi nagyságú füstös, égett földű tűzhely volt, ami azt bizonyítja, hogy efelett a hely felett a halászkunyhó állott. Varga Antal igazgató a hálósúlyokat a községi múzeumba helyezte, három darabot a debreceni Déri-múzeumnak juttatott (2. ábra). A súlyok alakja egyenlő szárú háromszög. Nagysága : alap 10 cm., magassága 11 — 12 cm., a csúcsán y

2 cm. átmérőjű lyuk van fúrva, mely a használattól felül ki van kopva. — Anyaga durván kimunkált agyag, égetése gyenge, késsel nehezen bár, de faragható. A halászsulyok alakra azokhoz hasonlítanak, melyeket eddig őskori daraboknak ismertek. Ámde ezek kétségtelenül a XVIII. század elejéről valók, azok a halászok használták, akikről a községi jegyzőkönyv szól és vagy a halász maga csinálta és ége A hálónehezék alakja évsz bizonyítékok mellett tárgyi bizoranézve, hogy a balmazújvárosi Fig. 2. ábra. Hálónehezékek égetett agyagból a XVIII. századból. Balmazújváros. Netzgewichte aus gebranntem Ton XVIII. Jahrhundert. ( Déri-museum.) Fig. 3. ábra. Halásztál 1746-ból. Fischerschiissel aus dem Jahre 1746. ( Déri-museum.) tte, vagy fazekassal készíttette, ázadok óta nem változott.