Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
127 István pecéje", „Maghajtották a vadászok a Kovács Péter pecéjét". A Kálló is ilyen összefoglaló név lehetett, mert a halász ma is Debrecentől a Berettyóig minden kis vizet Kállónak mond. Nem törődik ő a térképpel, a szabályozó mérnök rendelkezésével. Debrecen, Nádudvar, Szovát határában ilyen bizonytalan név a Kösély, Kösi, Kösü-ío\yó. Szabályozás után is felette kanyargó víz. Az év nagy részében kiszáradna, ha a debreceni csatornavíz nem táplálná. Ez a csekély szótól kapta nevét, mivel Tiszafüred vidékén a kis vízre ma is azt mondják : kecséé vagy ke esély. Ezekhez a térszíni formákhoz vesszük a „fok" elnevezést. A kisebb vizeket, így a Hortobágy-folyóba szaladó apró mellékágakat az ottani ember /oA'-nak, szíkfok-nak nevezi. Ezek valami rétet, lapost vezetnek a folyóba. Eltespedt vize nagyon kotus ; gyalog és lóhátas, még a szekeres ember is messze elkerüli, mert ha beleszakad, nem tud kievickélni belőle. A hortobágyi pásztor mindig figyelmezteti az utast a veszedelmes fokokra, melyeket el kell kerülni. A víz a fokokból gyorsan eltűnik, ellenben átszenvedi a forró nyarat, sőt a teteje megkeményedik, megporosodik. Ez még veszedelmesebb, mert ha rálép az ember, térdig süpped a lágy kotúba. A Hortobágv-pusztán ismertebb fokok : „Karácson-fok", „Borsós-fok". Ebbe a kategóriába tartozik a hajlás. Hosszú keskeny mélyedés, melyet víz mosott ki. Ebben csak tavasszal van víz, a növényzet benőtte, a legeitetők szeretik. A fenék a hajláshoz hasonló mélyedés a pusztán. A meder a szél munkája. Amannál azonban szélesebb, inkább kerek, mint hosszú. A víz az év nagy részében megmarad benne. Nem kákásodik, tiszta vízében hal van. Az orvhalászok, pásztorok gyakran meghalásszák. A Hortobágyon ismertebbek : Ludas fenék, Zoltán fenék, Nagy fenék, Hosszú fenék, Kincses fenék. Az apróknak nincs nevük. A pásztor „fenekek''-nek nevezi. Aaj (alj), aajfőd (aljföld) nagyon enyhe, legtöbbnyire kerek mélyedés a Hortobágy-pusztán. À szél és a víz vájta ki, alig észrevehetően süllyed a sima felszínbe. Bő, csaknem egész nyáron zöld fű borítja. A pásztorok szeretik, mert jó legelő. Kora tavasszal tocsogó. Esős nyáron sokáig víz van benne. Nem halászóhely. Legmélyebb pontján terem pár „szeméthal" (cigányhal). Korhany vizes, iszapos, kákás vízmeder a Sárréten. Gyepes szintén az Sarkad Kötegván vidékén. Halászó helyek. Dábó kiszáradt meder Derecskén. Ha víz van benne, felkeresik a halászok. Az árok már mesterséges kiképzés. Ember ásta valamelyik