Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

126 Az anyag közlésében a történeti sorrendet követem. Tárgvalom : 1. Eszköznélküli halászatot. 2. Rekesztő halászatot. 3' Ütő halászatot. 4. Horgászatot. 5. Borító-, 6. kereső, 7. kerítő, 8. vetőhalászatot. Külön fejezetet szenteltem a jégalatti halászatnak, hol a változott viszonyok közt minden szerszám dolgozhatik. Ismertetem az összes víziállatok : csík, rák, béka, nadálv fogását. Befejezem tanulmányomat a halászok életének ismertetésével. Térszíni formák a halászatban. A halászat csak bizonyos térszíni formák közt dolgozhatik. A nép nyelve rendkívül gazdag a térszíni formák elnevezésében. Én ebben az esetben csak azokat a neveket jegyeztem fel, melyek a mélységre vonatkoznak, melyekben víz áll és melyekben hal is élhet. Hefty Gyula érdemes dolgozatában ,,A térszíni formák nevei magyar népnyelven" már 1912-ben összefoglalta a térszíni formák neveit, azonban ez különösen a mélyedés megjelölésére annyira hiányos, hogy nem felesleges, ha én is ismertetem, úgv, ahogy én láttam és hallottam a Tiszántúlon. A tiszamenti halász eljár halászni a „folyó Tiszára'' és a „dög Tiszára", vagy mint ő rövidíti : ,,elmennek a dögre". Ez a holt Tisza, mely sok halat tartalmazván, gyakran keresik fel a halászok. A Tisza melletti vidékeken és a Tiszántúlon gyakori a folyás, mely még csak tavasszal ha megszalad, de nyár elején már tesped benne a víz, nyár közepére egészen kiszárad. Ehhez hasonló az ,, Ér vagv eri (ere), p. o. a Hortobágyon a Sárosér, Paperi. Ha az ér hosszan nyúlik és végig víz van benne, a végét ,,/arA"á"-nak nevezik. P. o. Paperi farka, Halasfarka a Hortobágy-pusztán. Sajátságos összefoglaló névnek tekintem a Kadarcs, Kálló és Pece neveket. Ezeket kanyargós folyások vagy kanyargó állóvizek megjelölésére használják. Debrecen, Balmazújváros, Nádudvar között nagyon sok kanyargós állóvíz van. Ha kérdezzük a nevét, a pásztor és a paraszt Kadarcsnak mondja. Sőt Kadarcs-ok néven ragozza is, ami azt a gondolatot ébreszti fel, hogy ez nem egy folyó tulajdonneve, hanem a kanyargós kisvizek összefoglaló neve. A nép birtokviszonyban is használja, „Kertész Istvánnak is van Kadarcsa", „még ugyan nagy Kadarcsa van !" Már Nádudvar, Hajdúszoboszló között az ilyen apró kanyargós vizeket pecé-nek nevezik. Térszínileg olyan, mint a Kadarcs, de nagyobb partja mutatja, hogy fosszilis folyó végső erőlködése a kis víz a fenéken s több a nád is benne, mint a Kadarcsban. Ezt is használják birtokos névmással : ,,A Balogh