Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
114 A nemzeti sajátságokat tehát csak az alapforma továbbfejlesztésében, rendszerint egyes részleteiben kereshetjük. Pataki Vidor szerint a palánkerődítési módszernél magyar találmány a lator kert. Én a panyolai építmény alapján szeretnék ehhez egy másik magyarhoni találmányt is adni éspedig a kettős töltött-palánk sajátszerű talapzalát. Evlia Gselebi csak egy ízben emleget ilyen talapzatot éspedig Kaposvárról. „Hosszúkás négyszögalakban fekszik — írja Evlia —. Egész építkezésének az alapján nagy fagerendák vannak és körös-körül tömésfalakkal övezett palánka." 15 3 Igaz, hogy a fagerendák alkalmazása ebben a rövid leírásban nem eléggé szabatos. A panyolai építménynél azonban vitán felül áll, hogy a kettős töltött palánk olyan laza talajon épült, hogy az, a nagy tölgyfatörzsekből összeácsolt talapzat nélkül, feltétlenül lesüllyedt volna. Nem merném állítani, hogy ilyen sehol a világon nem volt. Lehet, hogy az egykorú források csak azért nem említik, mert ez a rész a földbe vagy mocsárba süppedve a szemlélő figyelmét elkerülte. Kétségtelen, hogy a panyolai ásatásnak egyik igen becses eredménye ez a nagy talapzat, ez a mesteri ácsmunka, a maga egyszeres palánkjával és hullámtörő rőzséivel. A 9. képen megkíséreltük a feltárt rész rekonstrukciós keresztmetszetét adni a mocsaras talajra rakott kettős töltött-palánk elgondolása szerint. Magára Panvolára, szomszédos falvaira, általában a Szamosközre, a panyolai építmény környékére vonatkozólag már a középkortól kezdve számos eredeti okmányt publikáltak a Szatmár vármegyét ismertető monográfiákban és szétszórtan okmánytárakban, folyóiratokban stb. Ezek a források, továbbá a családi levéltárak és más nyilvános levéltárak a mi szempontunkból még átkutatatlanok. Historikus feladata lesz az illetékes okmányok átvallatása, hogy lehetséges-e a régészásó által napfényre hozott építményt írott emlékekkel is megvilágítani? ! Mindenesetre figyelemreméltó, hogy pl. a lelőhelytől pár kilométerre, a Szamos és Kraszna régi összefolyásánál az olcsvai palánkot 1561-ben ostrommal foglalták el, 15 4 de a mi favárunkról ebben az időben nem esik említés. A földrajzi adataiban gyakran megbízhatatlan Evlia Gselebi is járt azon a környéken, így pl. 1661-ben Vásárosnaményban, 15 5 a Szamosközön, a Túr-folvó mentén, Ugocsában. 15 6 A szatmári hadjárat ismertetésekor leírja többek közt tízezer ellenségvadászó tatárnak portyázását, akik elől a magyarok egy mocsaras tó mögött tábort sáncoltak és abba menekültek. Az árkot faágakkal és rőzsével zárták el. A tatárok azonban kicsalták őket és nagy részüket rabszíjra fűzték, majd a Szamos-parton leöldösték. 15 7 Ilyesféle históriai adatok
