Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

1 10 mások is környékezik a panyolai építmény rejtélyét, azonban ezekkel szemben óvatosaknak kell lennünk. A források kimerítő átvizsgálása hozhatja csak meg az eredményt. Itt csupán felötlő, hogy a XVII. századi Evlia írásaiból semmi pozitívumot nem lehet kihámozni. Előrébb jönni annyi világos oknál fogva nem igen lehet ! A historikusnak visszafelé, a korábbi századokba kell tekintenie és nincs kizárva, hogy mind a régész, mind a történész még olyan adatok birtokába fognak jutni, melyek döntő érvényűek lesznek. Jegyzetek. Itövidítések : i. m. = idézett mű ; 1. = lapon ; 11. = lapokon ; A. É. - Archeológiai Értesítő ; GtSz = Gazdaságtörténeti Szemle ; HtK = Hadtörténelmi Közlemények; MEO = Magyar Erdészeti Oklevéltár ; Száz. = Századok folyóirat ; Rl. — Max Ebért, Reallexikon der Vorgeschichte. i 1 Sőregi, A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatásának tört. Debrecen, 1933. 1. ábra. — 2 U. o. III. tábla 1. kép. A Kis Tur torkolata a kép jobboldalán tisztán látszik. —- 3 A közölt katonai térkép nyilvántartás alapján 1925 VIII. 22-ig részben helyesbítve. — 4 Sőregi, A panyolai tölgyfaépítmény i. m. IV., VI. és VIII. táblák, valamint e füzetben közölt összes képek az építmény alkatrészeit világosan szemléltetik. — 5 Fekete Zsigmond, Magyarország vizei múltjának és vízépítésének történelme etc. Bp. 1882. 191. 1. Az avar sáncokat vízszabályozási műveleteknek tartja. E munkát élesen támadta Ortvav Száz. 1883. évf. 168. 1. — 6 Takáts Sándor, A dunai hajózás ;i XVI. és XVII. században. GtSz. 1900. évf. 105. 1. — 7 Takáts S., A Szamos szabálvozása. GtSz. 1898. évf. 547. 1. — 8 Takáts S., A dunai hajózás i. m. 98—99. 11. — 9 U. o. 102—103. 11. — 1

0 U. o. 102. lap. — 1

1 Gallacz János, Monografia a Kőrös—Berettvó-völgy ármentesítéséről. Nagyvárad, 1896. II. Rész. 592. 1. — 1

2 À partvédelem ősi hazája Németalföld, hol még a régi művészi ábrázolásokon is láthatjuk a partvédelem alaptípusát, közvetlen a parthoz vert cölöpöket. Ilyen pl. Jakob von Ruisdael festménye Die Mühle von Wyk az amsterdami Reichsmuseumban. — 1

3 Kovács—Bogdánffy, Vízépítészet az 1896. évi ezredéves Orsz. Kiállításon Bp. 1897. Id. Kaán, Magyar Alföld. 37. 1. — 1

4 Takáts, A Szamos szabálvozása id. m. Gtsz. 1898. évf. 546. lap. — 1

5 Gallacz, Monografia i. m. IL 304—305. 11. — 1

6 U. o. I. 366. 1. — 1

7 Szirmay Antal, Szathmár vm. leírása. Buda, 1809. I. 214. 1. 1

8 Gallacz. Monografia i. m. I. 245. 1. — 1

8 U. o. I. 432. 1. — 2

0 U. o. I. 393. 1. — 2

1 Takáts, Az Ecsedi-láp eresztése. GtSz. 1899. évf. 21. 1. — 2

1* Osváth Pál, Bihar vm. sárréti járása 18 7 5. — 2

2 A' Tiszavölgy könvve. Ki„ adja a Tiszavölgyi Társulat. Pest, 1847. 15—16. 11. — 2

3 Gallacz, Monografia i. m. II. 248. 1. — 2

4 Eszterházv Miklós utasítása lánzséri tiszttartójához 1615-ben. GtSz. 1903. évf. 458. 1. — 2

5 Zoltai Lajos, Debrecen a törökuralom végén. Bp. 1905. 118. 1. — 2

6 Ivánvi Béla, Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban. GtSz. 1905/évf. 81. s. köv. 11. A XVI. sz. elejéről fennmaradt Bihar vm. vámhelyeinek összeírása. A Bizottság Debrecenben és Derecskén száraz vámot talált. — 2

7 Szirmay, Szathmár vm. i. m. II. 29 3. 1. — 2

8 Gallacz, Monografia i. m. I. 410. I. 2" Vályi András. Magyarországnak leírása Buda, 1799. 8*