Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
109 kőváraknál. Azt mondhatná ugyan valaki, hogy a vár falát felgyújtják ; ámde a tengernyi víz és mocsár miatt nem lehet megközelíteni, a környező ingovány miatt nem lehet ostromsáncokba menni... Azt is vethetné valaki ellen, hogy a favár idővel nem rothad-e el? Az egyes korhadó cölöpöket 40 éven át egyenként mind kihúzzák s helyükre más fát tesznek, mivel ezek kijavítására hetven falu van rendelve, de különben is a mocsárban minden gerenda lassankint olyan lesz, mint az ébenfa s oly kemény, mint az.. . acél... A fal szélessége 50 láb, némely helyen 60 láb is van ; ha fölötte a lovasok dsiridet (gerelydobás s annak lóhátról való elkapása) játszanak, még akkor sem szúk a hely." „Azt mondhatná valaki : ha e várra ily nagy gond van, miért nem építették kőből és tágiából? Ámde ebbe a tartományba messze távolból kell a követ hozni s ez a kő sem állhat ellen az ágyúnak ; ha téglából készítenék is, mivel a sok esőzéstől és az árkokban lévő nagy folyónak süppedékes földjétől ez sáros hely, azért a kőépület néhány évig sem maradhatna meg, hanem a föld alá süllyedne ; az előrelátó és okos építőmester tehát e várat cölöpkerítésből készítette." 14 3 A méretek és a töltött palánkfallal kapcsolatos szokások megismerése végett adjuk Kanizsa leírását is 1664-ből. ,,Egy tóban fekszik — írja Evlia — négyszögalakú és kerülete 1800 derék lépés. ... Árka nincs. Falainak szélessége 40—50 láb s erős, tömésfalak. Két oldalról, a falakon belül és kívül az ember derekának megfelelő vastagságú tölgy- és cserfák vannak, melyeknek magassága 15 építészeti rőfre feljön. A mesteremberek ezeket a fákat furfangosan egymáshoz kötötték s azok belsejét tüskés borz bőre gyanánt tömésfölddel kitöltötték úgy, hogy ha néhány százezer ágyúgolyót belelőnek is, a golyók a fagerendákon bemenvén . .. földbe süllyednek s ott maradnak. E várfalon itt-ott a város előkelőinek kertecskéi vannak, szintén e várfalon vannak az ostrom idején vértanúságot szenvedett emberek sírjai is. A jelvények, zászlók zöld deszkából vannak. . ," 14 4 Hatvan várában Evlia háromszoros palánka és tömésfal kerítést látott és e falak közt vízzel telt árkot. Azontúl köröskörül mocsárt és ingoványt. 14 5 Mélyfekvésü váraknál, hol a környező mocsárok át járhatatlanok voltak, természetesen az árkok hiányzanak. Különleges kettős töltött palánkja volt Új Zrínyi-vár erősségnek, a Mura-folyó partján : „tömésfalának szélessége Evlia szerint — 50 láb, magassága 50 rőf. A vár fái közül némelyik ott termett fa lévén, leveleivel a vár falából kinőtt gyökeres nagy fa, amely hosszú ideig meg nem romlik. A gyökeres tölgy- és cserfák közé földet tömtek s a vár falát abból készítették. A szárazföld felől hét bástyát készítettek stb." 14 6
