Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

103 d) Széttekintés az ázsiai őshaza környékén. Ha a bennünket közelebbről érdeklő Ázsiába irányítjuk tekintetünket, a palánkműveket, favárakat, általában földből és fából készült erősségeket, mindenütt megtaláljuk részint romokban, részint ősnépek hagyományaiban. Vámbéry Ármin középázsiai utazásai alkalmával a perzsa Tebriz városában magas agyagkerítéseket,

11

3 Khivában földfallal kerített kirgiz-telepet talált.

11

4 Ugyanő írja, hogy a krími tatárok lakásának udvarát kőfal vagy kívülről sárral tapasztott sövény veszi körül.

11

5 A jakutoknál az oroszok a XVII. század első felében sánckarókkal megerősített védelmi műveket építettek (osztrog).

11

6 IIa a világhírű Ázsia-kutató, Stein Aurél műveit olvassuk,

117 főleg a középázsiai Takla-Makán sivatag déli részén, a nijai romhelyeken feltárt lakóházak és Kína legnyugatibb határán talált limes világosan mutatják egyrészt a favázas, vesszőfonásos falaknak, másrészt a földből és nádból készült ősi határfalazatnak maradványait. Stein Aurél a kínai limes-1 így írja le : „Ősi ösvényeken Ázsiában" c. (Bp. 1934. Magy. Tud. Akad. kiad.) müvének 120. lapján : „Egy kis szemlélődés után kétségtelenné vált, hogy csakugyan fal maradványaira bukkantam. A futóhomok sekély rétegét eltakarítva egyszeriben kibontakozott előttem a döngölt agyagból és szabályos közökben vízszintesen közéje rakott nádkötegekből épült fal. A falon átitatódott só megszilárdította az egész építményt. A fal közé rétegezett nádkötegeket kívülről merőlegesen rakott nádkötegekkel támogatták meg, rőzsenyalábok módjára csomózva s ilyképpen mintegy külső burkolatot adva az egész falnak. A nádkötegek vagy rőzsenyalábok mind arasznyi vastagok voltak, hosszúságuk egyformán körülbelül harmadfél méter... Egy feltűnően jó állapotban maradt falrész vastagsága harmadfél méter, oldalai teljességgel sértetlenek és két méternél nagyobb magasságig is állott még a fal. .. A rőzse és a döngölt agyag váltakozó rétegei a talaj só- és víztartalmától csaknem kőszilárdságúakká váltak... A szilárd, csaknem függőleges homlokzatú fal láttára önkéntelenül elfogott a csodálat a régi kínai mérnökök iránt. A messze terjedő sivatagban, ahol ... jórészt még a víz is hiányzik, rettentően nehéz feladat lehetett ennek a tömör falnak a megépítése..." (122. oldal.) Ez a határfal 650 kim. hosszú. A Kr. sz. e. I. sz. körül épült. Ugyancsak Stein Aurél 1914-ben a Lop-nor sivatagban talált egy ősi erődöt, melynek fala az ősi kínai limes módjára épült : „egy réteg rőzsekéve, egy réteg tömített sár váltakozva". Ez az erőd a Kr. u. IV. században néptelenedett el.

11

8