Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
102 muntjanai földsáncról, 10 9 ahol bizonyos, hogy egy tűzben elégett hatalmas kettős töltött palánk maradványáról van szó, míg Neudeck leírása ezt mondja : ,,a földsánc félhold idomú, előtte mély árok. .. mely 5 m. mély, a sánc 7 m. magas, felül 2 m. széles. Felületét agyag borította, melyet tűzzel megkeményítettek. A sáncon eszközölt átmetszés 15—20 cm. mélységig égetett agyagtömböket vagy pörkölt agyagréteget tűntet fel és ezekben karóktól maradt mélyedéseket látni, melyek védelem céljából épült cölöpfal vagy cölöpökre épült faházak nyomai lehetnek. A töltés oldalának pörkölése arra szolgált, hogy az időjárásnak inkább ellenálljon és hogy az ellenség kapaszkodását rajta megnehezítsék". Természetesen ez mind téves elgondolás, mert a kutató az építmény jellegét nem ismerte fel. Példaképpen felhozunk egy másik esetet. Mihalik József így ismerteti az abosi földvárat : ,,a külső körsánc paliszádokkal volt megerősítve, a belső tér kerülete pedig sövénnyel védelmezve". 11 0 Ez sem lehet egyéb, mint a külső ,,paliszád" és a belső „sövény" közé döngölt föld- vagy agyagfal. Az ős- és népvándorlási korból felsorolt analógiák bizonyító erejét kíséreljük megnövelni más úton is. * c) A természeti népek bizonyságtétele. A természeti népek telepeiket, falvaikat általában rőzséből és fatörzsekből készült torlaszokkal, cölöpkerítéssel, árkokkal és sáncokkal védik. Keletafrikában a hódító bontu-törzs és mások is erődítményeket is készítenek, melyeket töviskerítéssel, cölöpsorokkal és néha árkokkal és agyagsáncokkal vesznek körül. Egyes törzseknél bellii egészen sajátszerűen kiképzett telepek, erődítmények vannak. Ezek a törzs egyéni hozzáadásai az általános alapformához, melyek reánk most nem tartoznak, de amelyeket kívülről rendszerint cölöpkerítések, árkok és falak öveznek. Délamerikai természeti népek a cölöpkerítések, bambusztorlaszok alkalmazásával építik erődeiket. A chibcha-települések cölöpkerítéseiket bambuszfonadékkal látják el. A főnök palotáját háromszoros kerítés veszi körül. A cölöpök beverése vallásos cselekedet. 11 1 Végtelenül érdekesek az újzélandi földből és fából épült maori-erősségek. Ezeknél az egyszeres palánk cölöpjeit vagy vastag fatörzseit mélyen a földbe verték vagy ásták, egymástól két-három rőf távolságra. Erre kisebb törzsekből vagy hasított fákból készült keresztrácsozatot kötöztek. Az ilyen palánk földsánc nélkül is elég erős volt a védelemre és számos változatban fordul elő. 11 2 íme itt is megtaláljuk az agyagsánc és az egyszeres palánk különféle változatait.