Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
98 nak segítségül szolgáltak. 9 1 Szentkláray Jenő megerősített kikötőkről beszél Esztergomnál, Pozsony, Komárom, Buda és Belgrád városoknál, azonban Takáts állításait éles bírálat alá veszi. 9 2 Ha ilyen mesterséges kikötők valóban voltak is, mély vizet igényeltek, melyet kedvező partalakulatok enyhében, a megkívánt nagyságban levert fenyőcölöpök sorával keríthettek be. Talán Evlia Cselebi látott valamelyes kikötőt Esztergomban, mert nem egészen világosan ezeket írja : ,,a külváros falán kívül, a Duna partján, a fal tövében... egy sorompó és egyszerű palánkafal is van, melynek összes karói a Dunába levert tölgvés cserfakarók, melyeknek mindegyike 10 rőf magas és oly vastagok, mint az ember dereka... E sorompó a vár falát védelmezi... ha az ellenség a Dunán hajókon jön, a hitharcosok ezen sorompók mögé menve harcolnak." 92 a 6. A palánkéiődítmény-elinélet. a) Általános jellemzés. Szakirodalom. Eddigi okfejtéseink menetéből kiviláglik, hogy előtanulmányul szánt jelenlegi dolgozatunknak kizárólagosan körülnéző, vizsgálódó feladata van. Igyekeztünk reámutatni arra, hogy a panyolai építmény nem partvédelmi mű, nem úttest, nem malomgát, nem hajóépítőtelep, hanem a legnagyobb valószínűség szerint olyan erősségnek a maradványa, melyet általában favárnak, palánkvárnak, palánkerődítménynek, vagy egyszerűen csak palánkának, palánknak szoktunk nevezni. Ásatásunk tárgyát tekintve töretlen úton járunk, ami megokolja szélesebb körültekintésünk. Ha ez a reámutatásunk tényleg sikerülni fog és ami a legfontosabb, a további ásatások is támogatni fognak feltevésünkben, akkor tesszük csak feladatunkká azt, hogy a panyolai építmény keletkezésének idejét meghatározzuk, építőit kikutassuk és amennyiben volt, történelmi szerepe után okmányok alapján is tudakozódjunk. Mert lehetetlen, hogy egy ilyen nagyobbszabású építménynek akár még a föld alatt tárgyi-, akár nyilvános és magánlevéltárakban írott korhatározó emlékei ne legyenek !? A palánkerődítmény lényegéről a rendelkezésünkre álló szakirodalom alapján ma már világos képet tudunk alkotni. 93 Az adatok és különféle bizonytalan elnevezések összevetéséből célszerűnek látjuk leszögezni, hogy tulajdonképpen van egyszeres palánk és van kétszeres vagy kettős töltött palánk. Az egyszeres palánk a cölöpkerítés, cölöpsor egészben vagy részben, sövényfonással, esetleg anélkül. A két párhuzamos palánk közé döngölt agyagfal pedig a kétszeres vagy kettős töltött palánk, az az a kőfalat helyettesítő várfal. Alkalmazásukat a terepviszonyok szabták meg.
