Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
96 könnyen megesett, ha a malom nem hajón, hanem tombácokon állott. Éppen ezért a közeledő tutajosok, hajósok figyelmeztetésére a gátnyílásoknál 2—2 háromöles rudat állítottak fel. 8 2 Magától értetődik, hogy ha a gátak kötéseire nem vigyáztak, különösen áradások alkalmával ; ha azokat örökösen nem javították, akkor könnyen átszakadtak, veszendőbe mentek. Az ilyen gátaknál tehát az volt a fontos, hogy a folyóvíz, mely reá egy oldalról gyakorolt nyomást, át ne szivároghasson rajta. Ebből következik, hogy a fenékgátnak a vízfolyással szemben levő oldalon erősebbnek, tömörebbnek kellett lennie, mint a vízfolyás utáni oldalán. Ez volt rendeltetésének egyik alapfeltétele. A panyolai faalkotmányon sem ezek a jelenségek, sem a fentebb felsorolt alkatrészeknek a maradványai nem figyelhetők meg, mert a panyolai építmény nem malomgát volt. Nem hogy azokat a jellegzetességeket nem találjuk meg rajta, melyek a gátaknál célszerűek és rendeltetésüknek megfelelőek, hanem éppen azoknak ellentmondó tulajdonságok egész sora késztet bennünket arra, hogy a malomgát-elmélettel kapcsolatos vizsgálódásunkat negatív eredménnyel zárjuk. 4. Az ősi cége a rekesztő halászatban. Tagadhatatlan, hogy a magyar malomgátak közeli rokonságban állanak a rekesztő-halászat egyik legősibb alkotásaival, a cégékkel. Itt főleg csak azért említjük meg ezeket is, mert lehetséges, hogy az első malomgátépítőknek a rekesztő-halászat emez ősi formái szolgáltak mintául, olyanok, amilyeneket Herman Ottó magyar honból, 8 3 Jankó János az európai és ázsiai Oroszországból, 8 4 finn és román szerzők pedig saját hazájukból írnak le. 8 5 A panyolai építmény feltárt részének legfeljebb északi palánkját lehetne cégének tartani, de ez a nagy építménynek csak egyik tartozéka. 5. Hajóépítő-telep és kikötő a XVI. és XATI. században. A panyolai faalkotmány a Túr-erdőnek nevezett ősi tölgyesek vidékén került napfényre, tehát olyan helyen, hol a régiek hajóépítéshez könnyen kaptak anyagot. Vessünk azért egy pillantást arra az eshetőségre, mely a panyolai faépítmény és egy hajóépítő-telep, avagy kikötő között esetleges összefüggést szülhet. A hajóépítés fellendülését mind nálunk, mind a külföldön a sókereskedés kifejlődése okozta. A máramarosi és erdélyi sót a Tiszán, illetve Szamoson és Maroson már ősidők óta hajókon
