Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Középkori sirok a debreceni Hegyes- és Ondód-puszták határán

54 említett dülő és a Gyulay-Hegyest a Nagy-Hegyestől elválasztó út kezdete között, az új műút nyugat felőli árkában dolgozó munkások emberi csontokat találtak. A sírokról Jóna István gazdasági egyesületi elnök volt szíves a Déri-múzeumot nemcsak értesíteni, hanem Sőregi múzeumőrt június 13-án d. u. saját fogatán a helyszínre ki is vinni. Megnevezett helyen, özv. Jóna Istvánné tanyabirtokának DK-i sarkánál, a katonai térképen 118. számmal jelzett, határkővel is jelölt magaslati ponttól kiindulva É. felé Moldvai Sándor és Veres Bálint munkások 4 m. széles sávban árkoltak, hogy a kitermelt földdel az úttestnek a Pece-ér felé eső hajlását feltöltsék. Munkájuk közben, kb. % m. mélyen a felszín alatt csontvázra akadtak, a határkőtől É. felé 33 méterre ; ettől tovább 10 V

2 méterre a másodikat, ettől 4 méternyire pedig a harmadikat találták s egyúttal szét is hányták. A felső földréteg egyenletes lenyesése következtében tovább mutatkozó sírokat múzeumőr egymásután könnyűszerrel tárhatta fel, éspedig egy felnőtt és 9 gyermek sírját s ezeken felül még 2 gyermeksír maradványait konstatálhatta. A feltárt sírok egymástól való távolságát, fekvési irányát a helyszínrajz tünteti fel. (Fig. 5. kép.) Az 1—4. sz. sírokban felnőttek, a többiekben kb. 4—8 éves gyermekek voltak eltemetve, valamennyien lapos fedelű, fenyő deszkából készült koporsókban, melyeknek korhadványai közt itt-ott fejes, kovácsolt vasszegek elrozsdásodott részei maradtak meg. A legépebb és gondosan kibontott 4. sz. sír koporsójának hossza 175 cm., szélessége 35 cm. volt. Valamennyi csontváz hanyatt feküdt, átlag 40—60 cm. mélyen a felszín alatt, fejjel Ny-nak, lábbal K. felé. Egyes sírokban penésszel lepett, durva zsákvászonszerű ruhafoszlányok látszottak, melyek érintésre porrá lettek. Egy koponya kivételével az elkorhadt csontvázakból semmi sem volt megmenthető, mellettök semmi néven nevezendő melléklet nem volt. A kérdés már most az, hogy kik pihenhettek ezekben az egyszerű, szegény sírokban és mikori temetkezések lehetnek? A temető nagyságát illetőleg eddig nincsenek adataink. Lehetséges, hogy Ny. felé özv. Jóna Istvánné birtokában, K. felé pedig az úttest alatt terjed tovább, bár annak baloldali árkában sírokat állítólag nem találtak. A temető ismert részétől ÉK-i irányban 600 m.-re, a mélyvölgyű Pece-ér egyik könyökhajlásánál fekszik a Vilmányitanya, melynek tövében téglatörmelékes hely és amellett már korábban előkerült néhány szegény csontváz középkori egyházas falu'maradványait sejtetik. Zoltai Lajos dr. kutatásai alapján ezen a helyen a XV. század elején elpusztult Fegyvernek falu lehetett. Idevonatkozó megállapításait „Települések" c.