Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Középkori sirok a debreceni Hegyes- és Ondód-puszták határán

55 Fig. 5. kép. A (Ichrecen - hegyespusztai közép­kori temető helyszíniajza. SU ual ionsplan des mittelalterlichen Friedhofes von Debrecen - Hegyes­puszta. 1925-ben megjelent könyve 36. oldalán a következőképpen talál­juk : „Fegyvernek. (Feguernek.) I. Károly. 1311-ben Debreceni Dózsa mesternek adományozza Feguernek, Suma és Zuza (Cuca) nevű birtokait. Fegyverneknek nevezték még a XVIII. század­ban is Ondód-pusztának Macs és Hegyes felőli részét, a Látó­képi-csárda innenső környékét. Kétségtelen, hogy Dózsa mester ezt a Fegyverneket kapta. Cuca is ott van a szomszédságában. Az oklevelek nem mondják egy­házas helynek. Én mégis ezek közé sorozom. Mégpedig azért, mert a Pece-ér partján, melyet ennekelőtte szintén Fegyvernek folyásának neveztek, a hegyesi határhoz közel, Vilmányi Imre tanyája megett középkori temp­lomhelyet figyeltünk meg, hon­nan már kerültek is elő szegé­nyesen temetett csontvázak." Fegyvernek 1411-ben még ál­lott, majd elpusztulva beolvadt a debreceni határba. Bár a most napfényre került sírok korhatározó tárgyat nem szolgáltattak, semmi sem mond ellene annak, hogy a XV. szá­zad folyamán elpusztult Fegy­vernek falu szegénysorsú lakói­val hozzuk őket kapcsolatba. Az egymás mellett sorakozó 9, illetve 11 gyermeksír helyzeté­ből valamely pusztító járványra is gondolhatunk és nincs ki­zárva, hogy éppen ez a temető az utolsó tanuja egy sorsával és életével küzdőközépkori magyar falu okmányokból nem ismert hirtelen megszűnésének.

Next

/
Thumbnails
Contents