Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Rómaikori magános sír feltárása a debreceni Varga-kertben

52 hogy magános halmos sír volt ez az egy, mely felől a halmot már régebben lehordhatták. A vargakerti sír mellékleteivel együtt teljesen megegyezik a dr. Zoltai Lajos által feltárt hortobágy-porosháti nagy sírmező, továbbá az alsójózsai, kabai kisebb temetők sírjaival. A porosháti temető korát több sírban talált Kr. u. II—

III. századi római dénárok határozzák meg. Ma még mindig vitás, hogy e sírokból előkerült kultúremlékeknek hordozói milyen Fig. 4. kép. A debrecen—vargakerti rómaikori sír mellékletei: 1. Fibula ezüstből ; 2. gyöngyök kék üvegből ; 3. bögre és 4. orsókarika agyagból. Sőregi múzeumőr eredeti rajza után. Beilagen des rőmerzeiíliehen Grabes von Debrecen—Vargakert : 1. Fibel aus Silber ; 2. blaue Glasperlen ; 3. Tongefäss mit Drehscheibe verfertigt und 4. Spinnwirtel aus Ton. Nach orig. Zeichnung von Kustos Sőregi. népfajhoz tartozhattak. Talán leghelyesebb a két ellentétes felfogást összeegyeztető nézet, mely szerint valószínű, hogy germán elemekkel keveredett olyan szarmata-jazig törzsekkel állunk szemben, melyek a magyarhoni római uralom idején, Dacia és Pannónia közt, a Tisza—Duna közén fontos történelmi szerepet játszó szarmata-jazig népek zömének keleti nyúlványait alkották. E feltevést támogatni látszik az a his-