Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"222 kezelést átadta a kormánynak, mely liquidálta a salétromfőzést. A felszerelést ötévi törlesztésre átadta a termelőknek, a kállói házat eladta, a debreceni ház visszaszállott a városra. Még a péterfiai ház állott legtovább fenn, de a fa drágasága és a nagy termelési költség miatt a kormány azt is feloszlatta. 5 2 Agancs puskaportartók. Ha tehát már a XV. sz.-tól kezdve igazán fejlett puskapor­készítés volt Debrecenben és környékén, a fegyverrel való vadá­szat is ki volt fejlődve. A vadászfelszerelés közül a múzeumban igen szép gyűjtemény van a puskaportartókból. A puskaportartók közül legősibbek a szarvasagancsból készült portartók. Ilyen van 12 darab. Ezenkívül van 12 darab szaru puskaportartó, 3 darab fémből készült kulacsalakú puskaportartó, 1 darab szaruból készült kulacsalakú puskapor­tartó, 2 darab szarvasbőrből készült zacskószerű puskaportartó. A szarvasagancsokból készült puskaportartókra Lehoczky Tivadar hívta fel először a tárgyi néprajzzal foglalkozó szak­emberek figyelmét, midőn az Ethnographia 1895. évf. 1. füzeté­ben a saját maga gyűjtötte nyolc darab agancs puskapor­tartót és egy szaruból készült puskaportartót ismertet. Meg­állapítja, hogy ezek a puskaportartók az Erdőskárpátok terü­letéről származnak, a ruthén parasztok munkáinak tekinthetők. Lehoczky Tivadar felhívására Jankó János, a kiváló ethnographus részletesen feldolgozta, úgy a Lehoczky gyűjte­ményében lévő puskaportartók, mint a Magyar Nemzeti Mú­zeum Régiségtárában őrzött 22 darab és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában őrzött 2 darab, összesen : 24 darab puskaportartó-sorozatot és tanulmányát az Archeológiai Köz­lemények XVIII. kötet 81—117. lapján ,,Régi hazai lőpor­tartók szarvasagancsból" címen részletesen rendkívül gondos tanulmányban adja közre megállapításainak eredményét. Jankó a geometriai kör díszítést ősinek tartja, nem lát benne semmi nemzetiest, semmi speciálist. Nemzetközi díszítés az, melyet más tárgyakon nemcsak minden népnél, de nagy részben még a prehisztorikus leletekben is fellépni látunk." 5 3 Ez ismertetésnek igénye nem nagy. Ismertetni kívánja Debrecen sz. kir. város Déri-múzeumába őrzött puskapor­tartókat, anélkül, hogy messzemenő következtetéseket vonna le. Erre az idő nem jött el, mert a rendelkezésünkre álló anyag nem elég bőséges. 5 2 Szűcs István : Debrecen sz. kir. város története. Debrecen, 1872. III. kötet, 814—817. lapokig. 5 3 Jankó János : Régi hazai lőportartók szarvas-agancsból. Archeológiai Közlemények, XVIII. k. 117. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents