Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"220 25 -én ez olvasható a jegyzőkönyvbe : ,,Az Portörők Suplieálnak, akiknek bő telekje vagyon és műhelye káros helyen nincsenek sűrű fák között felfele vagyon Carámjuk engedtetnék meg mesterségeknek gyakorlása". Conclusum per sanioren Considerationem. ,,Az alkalmatos helyen való karámok maradjanak helyben. Az szoros helyen valók keressenek tágas helyet a városba, mivel kivül az városon nem bátorságos a tolvajok, talpasok miá."

4

8 A XVII. század második felében a felvidékről nagyszámú tót és német salétromfőző és puskaportörő vándorolt le az Alföldre és telepedett meg Debrecenben is. Ezek aztán a város kerítésén kívül gyakorolták mesterségüket és versenyezvén a régi magyar helybeli portörőkkel ezeknek keresetét csökkentették. A debreceni puskaportörők 1682-ben a városi Tanácshoz fordultak védelemért és a Tiszteletes Tanács a következő határozatot hozta : ,,Az Puskaportörőknek kivül az Városon megengedtetik mesterségüket gyakorolni ; de az tótok amoveáltatnak s meg sem engedtetik nekik azt exerceálni, hogy jó rendben állyanak Tiszteletes Tanácstul megengedtetik."

4

9 A tanács jól tudta azt, hogy a város kerítésén belül való puskaporkészítés örökös veszedelmet és nyugtalanságot jelent a városban egyre szaporodó házakra, ezért nem is egész két évtized múlva, 1682 március 14-én megújítja az 1669-ben kiadott határozatát. Eszerint : ,,A Puska Portörők felől végeztetett, ennek utánna a portörőknek az ő munkájukat bent a Városban exerceálni meg nem engedtetik, se port törni, se csinálni nem leszen szabad, az városon .kivül alkalmatos helyet keressenek s ott munkálkodhatnak."

5

0 A puskaportörők házilag készített puskaporaikkal vásárra jártak és a debreceni országos vásárok portékája volt a puskapor. Debrecen város Tanácsa 1710 aug. 4-én így határozza meg a portörők munkadíját : ,,A Portörők munkájaitul egy kölyü portul, melyben 16 y

2 font vagyon determináltatik egy Rh. frt."

51 A XVIII. sz. közepétől kezdve ez a szabadkészítés államosíttatott és a salétromtermelés kiváltság mellett gyakoroltatott. Az egyes termelők termeivényeiket tisztítás végett a kormány által szabadalmazott intézménynek adták át, ez az intézet ismét a szabott árért a kormánynak adta tovább. Ez időben már a Szepességből sziléziták vándoroltak be a Nyírségbe és ezektől az itteni magyarok is eltanulták és míg a sziléziták a lakóházak földjéből termelték a salétromot, addig 4

8 Debrecen város jegyzőkönyve, 1682. 543. 1. Városi levéltár. 4

9 Debrecen város jegyzőkönyve, 1682. 356. 1. Városi levéltár. 5

0 Debrecen város jegyzőkönyve, 1682. 347. 1. Városi levéltár. 5

1 Debrecen város jegyzőkönyve, 1710. 731. 1. Városi levéltár.