Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"215 Arra nézve szorosan parancsoltatik, hogy ezen Comissiot vévén a Parittyából való hajigálást minden kertekben mindjárt megtilalmazzák és örökre eltöröljék. Különben nemcsak a hajigáló szőlőpásztorok, hanem maguk a kertgazdák is az Instrukció szerint keményen meg fognak büntettetni".

4

0 Később a kertségek artikulásait 30. §-ra bővitették ki és a 29. artikulásban foglalták a következőket : A kertgazdák szorgalmatosan reá vigyázzanak, a Pásztoroknak keményen megtilalmazzák, hogy senki közülök parittyát tartani és abból galatsinnyal, vagy egyébbel hajigálni ne merészeljen árestom, vagy a környülállásokhoz képest keményebb büntetés alatt, ha pedig erre a kertgazdák nem vigyáznak, magok fogják a büntetést elvenni.

4

1 Ezt később 1819-ben megerősítették. 1826 szeptember 20-án a Nemes Tanács megparancsolja a kertgazdáknak, hogy a pásztor fogadáskor a Pásztoroknak kemény büntetés alatt kiadják, hogy semmi szín alatt galatsinnyal vagy parittyából hajigálni ne merészeljenek és aki cselekszi vegye el büntetését, más különben a kertgazdák vevődnek feleletre és büntetésre.

4

3 Ezekből a rendelkezésekből az tűnik ki, hogy Debrecenben a XVIII. század végén és a XIX. század elején a szőlőpásztorok hivatalos fegyvere volt a parittya és az is, hogy visszaéltek a fegyverhasználattal. Használták pedig a kártékony madarak elűzésére, vagy elejtésére és védekezésre a tolvajok ellen. —

1 A pásztor a régi emberek elmondása szerint egy négy öl magas állóról figyelte a kertet. Kerepelővel verte fel a kert csendjét. Ha ez sem űzte el a kártékony madarakat, parittyával hajigált. Parittyából nem követ, hanem galacsint dobált. A galacsin agyagból gyúrt, marokban meggömbölyített golyó volt, melyet a pásztor a napon megszárított, néha a szabadtűzben kiégetett. Ez a fegyver a XIX. század végén a gyerekek játékává sülyedt le. Csak néha-néha lehet ma egy-egy tanyai, vagy erdei embernél megtalálni, aki kártékony madarakat üldöz a tanya környékéről el. A gumi puska, vagy slicc. Évtizedek óta nagyon elterjedt vadászó eszköz volt a nagyobb gyerekek, sőt kamaszok kezében is a gumipuska, vagy slicc. Míg a rendőrség és a csendőrség a madárvédelem és a házak ablakainak épsége szempontjából ilyen szigorúan ellen nem őrizte, addig nagyon sok gyerek zsebében ott volt a gumipuska és az apró kavics, csak alkalomra várt, hogy helyet és időt nem tekintve vadászati szenvedélyét kielégítse. Különösen a galambokra és verebekre 4

0 Városi jegyzőkönyv, 1793. 683. §. Városi levéltár. 4

1 A B. Ns. Homokkert Felsőjárás Artikulásai. Déri-múzeum. 4

2 A Boldogfalvai kertség jegyzőkönyvéből. Déri-múzeum.