Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom
177 huroktőr a madarat legbiztosabban a nyakán fogja meg azért, mert ha a madár a lábán érzi a hurkot, csőrével kap felé és igyekszik magát szabadítani (30. ábra.) A lószőrhurok által fogott madarakat rendesen kalickába teszik és így eladják. 2. Lószőr tőr. A lószőrtőrnek egy második fajtája a következő : Egy luzfa- vagy galagonyagalyat körbe hajtanak. Az egészet egy rossz zsákdarabbal bevonják úgy, hogy feneke is legyen. Ennek a zsákdarabnak a szélét fonallal rávarják a fakarikára és így egy 20 cm. átmérőjű szabálytalan körlapot nyernek. A felső részére újra egy zsákdarabot fektetnek és a két zsákdarab közét valami kóccal megtöltik. A felső zsákdarabot úgy erősítik a köralakú ráma alsószéléhez, hogy körül egy kis perem maradjon. Ezt a felső lapot vékony madzaggal kockára kikötik. Az így elkészült tányéralakú tőrnek a széléhez körül és a madzagháló találkozási pontjához lófarokból egy-egy szőrszál-hurkot erősítenek, s míg a lapra egy kis ennivalót, darát szórnak, aztán kiteszik olyan helyre, ahol a madár jár. Bogáncskóróval jól elrejtik és a madár csak az ennivalót látja rajta, rászáll, kapkod az ennivaló után, miközben vagy a lába, vagy a feje beleakad a lószőrhurokba. Ha szeles idő van, a szép rendbeszedett hurkot hamar összezavarja, amely esetben a hurok nem fog madarat. Az így összecsapzott hurkot gyakran ki kell húzni és rendezni, hogy a fogás eredményre vezessen. Ezt a lószőrtőrt a debrecenkörüli erdőben, a Cserén, Bánkon és Halápon használják. (31—5. ábra.) 3. Akasztós, hurkos madárfogó. Érdekes madárfogó eszközt kaptunk Köröstarcsa vidékéről. Ez egy hurkos madárfogó. Részei a következők : 1. egy 25 cm. átmérőjű ócska fenyőfa deszkából készült korong. 2. Lószőrből készült huroksorozat. 3. A hurok közé elhelyezett bogáncsfej (barcsi). 4. A korongra épített felakasztó. A deszkakorong nem minden esetben szabályos kör, néha lehet elipszis is. Ennek a korongnak a felületét telerakjuk hosszú szőrszálon lévő hurokkal. A hurkokat azért kell hosszú szálra hagyni, mert amellett, hogy a deszkába bele erősítjük olyan formán, hogy a deszkát kilyukasztjuk, a szőrhuroknak a két végét beledugjuk és egy faszeggel beleszorítjuk ; míg amellett a bojtorjánfejjel fedjük a lapot (barcsi), amelyen felül kell érni a huroknak. Most vesznek két darab félméter hosszú fűzfavesszőt, azt egymásra merőlegesen meghajlítják úgy, hogy ívet alkosson és a hajlításnál a kettő derékszögbe összeérjen. Az így meghajlított vesszőnek a szabadon álló kétkét végét a deszkalap széléhez erősítik és így megvan a hurkos fogónak az akasztója is (31—7. ábra). E madárfogót úgy alkalmazzák, hogy reggel kiteszik a 10