Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"178 fára. A madár észreveszi a barcsit és mivel a magvát nagyon szereti, addig ugrál körülötte a fagallyon, míg végre rászáll és elkezdi kopácsolni ; addig kopácsolja és ugrál a fogón ide-oda, míg végre vagy a lába, vagy a feje beleakad a szőrhurokba és foglyul esik. Ezzel a madárfogóval fogják a cinkét, stiglincet és sármányt. 4. A hurkos madárfogónak egy másik fajtája is került a Déri-múzeumba. Az eszköz maga úgy néz ki, mint az előbbi madárfogó. Különbség abban van, hogy a hurkok nem a deszkába vannak erősítve, hanem a felakasztójára. így tehát ennek a madárfogó eszköznek a kihelyezése is máskép történik. Ezt az eszközt valahova, pl. disznóól, pajta vagy kazalra ráteszik. Körülrakják bojtorjánnal, deszkalapjára darát vagy búzaaljat szórnak. A madarászok elbújnak és várnak. Az éhes stiglinc észreveszi az élelmet, gyanútlanul közeledik felé először a környező bogáncskórókon van, később rászáll a meggörbített fára, melyről a hurkok lefele csüngenek. A madár nem sok idő múlva a vesszőről lebukik az eleség felé és mikor így letornássza magát, akkor akad nyakába a hurok és fogoly lesz (31—8. ábra). 5. A debreceni Nagyerdőn a hurokkal való madárfogásnak a következő eszközével lehet találkozni. Vastagabb mogyoróvagy kecskerágóvesszőt ívben hajtanak meg úgy, hogy két ilyen ívesen meghajtott, vesszőt egymásra derékszögben helyeznek el és oszlopszerűen leállítják a földbe. A négy oszlopot a föld felszínétől kb. 25 cm. magasságban egy zsinórral körülkötik s azon fölül a zsinórt átlósan is a szembelevő oszlopokkal átkötik és az így kifeszített zsinórra sűrűn, lófarkából kihúzott szőrszálhurkokat kötnek, amelyek lefele lógnak. A vesszők által bezárt négyszögű teret bogáncskóró fejekkel rakják meg, kendermagot és más eleséget is szórnak közé. Napraforgómagot nem tesznek ki, mert ezt csak a cinkék szeretik, a cinkék pedig nem szobamadarak (31—9. ábra). Az éneklőmadarak észreveszik a bőséges eleséget, fokrólfokra közelebb jönnek és óvatosan kerülgetik a madárfogó eszközt. A madarászok 20—30 lépésre guggolnak a bokrok közt leselkedve, s mikor látják, hogy a madarak ott ólálkodnak a csapda körül, hirtelen előszaladnak. A madarak menekülnének és eközben belefutnak a hurokba. A hurokkal való vadfogásnak egyik érdekes módja az, amikor a madarászok egy 25 x25 cm. nagyságú deszkadarabnak peremet csinálnak és a hurkokat ebbe a perembe erősítik bele. A hurokanyag ezesetben is a ló farkának vagy serényének a szőre. A beerősítési mód is ugyanaz : vagyis : a szőr szálát egyenlő hosszúra fogják, árral a deszkának a peremébe szúrnak, a szőrnek két végét bedugják ebbe a lyukba és egy faszeggel beleeerősítik. Az így deszkába erősített kettős lószőrre vetik