Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

126 régmúltban nagy vadászatokat rendeztek, okleveles emlékek nem találhatók, de a helynevek erre engednek következtetni. így Debrecen város határában, a várostól 10 km-nyire nyugatra fekszik Ebes pusztarész, mely az Árpádházi királyok alatt népes, templomos falu volt.

1 Nevéről azt lehet következtetni, hogy a lakosai vadászkutyák, agarak, kopók tenyésztésével foglalkoztak. E puszta területén átfolyó kanyargós, kevésvizű és szélesmedrű folyót régtől fogva mind a mai napig Kutyavölgy néven ismerik. A falu a XV. században elpusztult. Területét Debrecen város előbb zálogba, a XIX. század közepén pedig örök áron megszerezte. Jó termőföldjén jómódú debreceni polgárok árnyékos tanyái virulnak. A másik ilyen pusztarész nevét is megőrizte a hagyomány. Debrecen mai határában, a város nyugati szélétől 10 kilométernyire, a Látókép-csárdához közel fekszik Fegyvernek pusztarész, mely a magyar középkorban falu, jó néptartó hely volt. Ez is csak a XV. században pusztult el.

2 A községek elpusztultak, velük az okleveles emlékek is, csak néha-néha vet fel a szántóvető ekéje egy-egy tárgyi emléket a nagy múltból, temploma helyére is csak véletlenül akad a tudós kutató csákánya. Debrecen város polgári lakossága nem nagyon űzte a vadászatot. „Hát én nem keresem azt, amit nem vesztettem el !" — mondja ma is a cserkésző vadászatra. Hogy azonban a vadászat kis mértékben meg volt, arról a városi levéltár néhány adata tanúskodik. így 1642-ben a vadászok kihágásait erőszakkal akarja megakadályozni a Nemes Tanács : Unamini Senatus Voto decrétum : „hogy sem pásztorok, sem vadászok, sem városi, sem közel való emberek sub poena florenorum 12 az Nagy Erdőn, Apafáján, Cserén és a Fancsikai-Erdőn tüzet csinálni, tenni ne merészeljenek, mert azért fl. 12 megbüntethetnek ugyan, de az tűz elszaladván, ha megégnek az Erdők, fejek esik el érettek, az kik miatt történendik... "

3 A debreceni országos vásárokon vadbőröket árultak, 1646-ban a Nemes Tanács úgy határoz, hogy a vadbőrökből álló és nyúlbőr gereznákat mások is behozhatják és mind a céhesek, mind az itt lakó emberek és efféle Czibokás

4 és pegymetes

5 gereznákat megvehetik szabadosan.

6 1 Zoltai L. : Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen határában. Debrecen, 1925. 35. 1. 2 Zoltai L. : Települések. Egyházas és egyháztalan falvak Debrecen határában. Debrecen, 1925. 36. 1. 3 Városi jegyzőkönyv, 1642. 976. 1. Debrecen város levéltára. 4 Veresses. 5 Tarka, csíkos, pettyes. 8 Városi jegyzőkönyv, 1646. 1123. 1. Debrecen város levéltára.