Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

124 azt a pénzbüntetést a jelen törvény erejénél fogva attól a nemestől vagy földesúrtól, aki tudniillik a vadászó vagy madarászó jobbágynak kedvezett, elengedhetetlenül hajtsa be. Ezeket a rendelkezéseket pedig a későbbi törvények nemcsak megerősítik, hanem ki is bővítik. így az 1729. évi III. decrétum 22. cikkelye nemcsak megerősíti II. Ulászló V. decrétiumának 18. cikkelyét, hanem a polgárokra és az összes nemnemesekre és az országban lakó bármely állású nem honosítottakra is kiterjeszti a vadászati tilalmát. Ezeknek a törvényeknek címe : A vadászat és madarászat szabályozásáról. 13. § pedig így hangzik : A vadászat és madarászat körül a parasztok részéről széltében elharapódzott kihágások megszüntetésére Ulászló 5. decrétumának 18. cikkelyét megerősítik s a polgárokra és az összes nem-nemesekre s az országban lakó bármily állású nem-honosítottakra is kiterjesztik. 1. §. Miért is úgy a parasztoknak, mint bármily nemnemeseknek és nem honosítottaknak, a fennidézett törvénycikkelyben kijelölt büntetés terhe alatt, tiltva lesz olyan kutyákat, mint az agarak és vizslák, tartani. 2. §. Ellenben pedig a nemeseknek és nemesi kiváltságot élvező bármely földesuraknak, még pedig sajátjukon, akármikar, idegen földön pedig a szaporodás idején kívül, kivévén az erdők ama részét, melyet a földesurak s nemesek az ő váruk, kastélyuk vagy curiájukhoz, vagyis lakhelyükhöz kihasítanak, s a vadászattól és madarászattói eltiltanak (a mit minden földesúr s nemes saját számára és szükségére megtehet), a vadászat és madarászat szabad marad. 3. §. És e szerint, habár a közvetlenül most bejelentett módon, a vadászat és madarászat szabadsága a nemesek és földesurak részére épen marad : szaporodás idején mégis, mint mondva volt, s az erdők tilos részén, a földesurak és nemesek engedelme nélkül, kikhez az ilyen tilos erdő tartozik, a vadászatot és madarászatot gyakorolni nem szabad. 4. §. Ha azonban a vad a tilos részen kívül megsebesül, azt az ily tilos részen is üldözni és onnan elvinni szabad lesz. 5. §. S e felett ha vadászat alkalmával a kutyák gyors futásba, a bár meg nem sértett vadat üldözve, az ily tilos részbe átmenének : szabad legyen azokat visszahívás végett követni, de ott a vadászatot folytatni nem lehet. 6. §. S mivel a fácánok és fogolymadarak tartása valamivel nehezebb s költséggel is jár : ilyfajta madarakat idegen területről, ahol tudniillik ezelőtt említett módon költségesen tartják, áthajtani vagy elfogni nem szabad. 7. §. Egyébiránt ez a rendelkezés csak az erdőkre értendő, és így a mezőkön úgy a vadászat, mint a madarászat, kutyák