Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

'Ö9 kapcsolatban: 1. a halott kihelyezése; 2. a második halál oko­zása (résztemetkezés, kétízbeni temetkezés stb.) és 3. az ember­evés szokása. A halott kihelyezésének szokása visszanyúlik a régibb kő­korba és talán legősibb formája abban állott, hogy a halottat helyén sorsára hagyták. H. Breuil a La Quina (Charente) telep fiatal mousterien-rétegében talált számos egyén szétszórt csont­járól a halottak kihelyezésére gondol, hasonlatosan egyes ausztráliai törzsekhez, melyek halottaikat előbb kihelyezik, majd az összeszedett csontokat hangyákkal letisztíttatják, ki­vévén azokat, melyeket vagy ünnepélyesen széttörnek, vagy megőrizve magukkal hordanak. H. Breuil egyes esetekben ki­rabolt sírokra is gondol, melyeknek csontjait vagy állatok hordták szét, vagy az új települők semmisítették meg. 2 1 — Az aurignacien embere nem ritkán halottait elhagyott tűz­helyre fektette le. 2 2 A halott helyénhagyására eleven példát szolgáltatnak a malaji félszigeti mantra-törzsbeliek, akik halot­taikat ott hagyják, ahol meghaltak és a hozzátartozók más helyre költöznek. A halottak ott rothadnak el helyükön, vagy a vadállatok tépik szét őket. Az ilyen helyet kerülik, oda többé nem telepszenek. Vannak, akik a halottat bokorbahelyezik és azt rágyújtják. 2 3 A mongol kalmük-ök fekvehagyott hulláit kutyák és farkasok falják fel. 2 4 A szibériai'kamcsadál-oknál is ez a sorsa a jurta elé húzott halottnak. A házat, melyben valaki meghal, elhagyják. 2 5 Az eszkimók a fekvehagyott halott mellé fegyvert és eszközt tesznek. Keletafrikában arra is példa van, hogy a vadállatoknak kitett halottakat az asszonyok elrabol­ják és megeszik. 2 6 Hoernes említi a ceylonszigeti szinghalézek­ről, hogy nemcsak halottaikat, de halálra vált súlyos betegei­ket is egy távoli erdőbe vitték a vadállatok martalékául, egé­szen a XIX. sz. elejéig. 2 7 Indiában az orthodox parszik halottai­kat dokhmák-ba helyezik ki („hallgatás tornyai"), hol keselyűk fosztják meg lágy részeitől. Azután a naptól megszáradt cson­tokat a torony közepén lévő verembe dobják. 2 8 Rézkori temetőnkkel csak akkor lehet kapcsolatbahozni a kihelyezés szokását, ha arra gondolunk, hogy a kihelyezés csak ideiglenes volt, mely után, amikor az állatok beavatkozása következtében esetleg egyes részek már hiányoztak a hullából, rendes eltemetés következett. Könnyen előfordulhatott, hogy ilyenkor a sírbatételnél a testrészek nem kerültek egymással anatómiai sorrendbe, de az egyes részek apró csontjai igen <6., 9. és 10. sír). Az ideiglenes helybenhagyáshoz vagy kihelyezéshez ha­sonló sors érhette a halottat, ha hozzátartozóitól távolabb érte el végzete és azok csak bizonyos idő múlva találtak reá, amikor ugyanazok a megcsonkítási lehetőségek következhet-

Next

/
Thumbnails
Contents