Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom
100 tek be, mint a tudatos kihelyezésnél. Ilyen esetek ma is fordulnak elő, az őskori terepviszonyok mellett pedig valóban könnyen megtörténhettek. Lehet, hogy az igazsághoz ebben az elgondolásban is közel jártunk. Általában a kihelyezéselmélettel vagy a kannibálizmus feltételezésével lehet csak megmagyarázni azt a tényt, hogy egyes korok kultúrköreiben a sírok csaknem teljesen hiányzanak, vagy igen gyéren fordulnak elő. * Hiányos csontvázaink magyarázatául összegyűjtött adataink következő csoportját a második halál okozása gondolatában egyesítem. Ez élőhalottól való babonás , sötét félelem nem elégedett meg a zsugorítással, összekötözéssel, hanem követelte a hulla második halálát, azaz a holttest megcsonkítását, szétdarabolását és talán ebben a szörnyű félelemben rejlik a teljes megsemmisítés gondolata is, a halotthamvasztás, 2 9 A holttest megcsonkításával egyértelmű az ú. n. résztemetkezés (Teilbestattung), mert végeredményében a megcsonkított holttestekről csak akkor szerezhetünk tudomást, ha eltemették. Mióta az Ofnet-barlang híres koponyafészkeit ismerjük, az egyikben 27, a másikban 6 levágott fejjel, azóta ez a temetkezési mód állandóan foglalkoztatja a szakköröket. Mi történt a levágott fejekhez tartozó hullákkal ? Helyén hagyták, eltemették, megégették vagy megették ? Ennek egyenes ellentéte a franciaországi /Tiarne-kultúrából ismeretes moeuvres-i épen olyan nevezetes tömegsír, ahol mintegy 300 eltemetett egyén mindegyikének a feje hiányzott. Mi történt a fejekkel ? Elégették, megsemmisítették vagy pedig valamelyes fejvadászok troféákként, ártó szellemek távoltartása céljából magukkal vitték ? A találgatások egész sora követi nyomon ezeket az érdekes régészeti leleteket. Mikor a Ferrassiebarlang (Dordogne) mousterien-rétegében durván megcsonkított és valósággal szétszaggatott csontvázakat találtak (leszakított kar a mellre téve, koponya és gerinchiány stb.), Obermaier a neves Mortillet állásfoglalásával szemben két ízbeni eltemetést tételezett fel. 3 0 Forrer az ohenheimi (Elszász) laténekori sírhalomban, melyből a közismert kultúszkocsi került elő, az úr mellett egy lefejezett rabszolgát talált. 3 1 A mellkas hiányát több őskori és később germán sírokban is konstatálták. Ezt a jelenséget az utóbbiaknál bizonyos áldozati szokásra, amazoknál két ízbeni- vagy résztemetkezésre vezetik vissza. 3 2 A hallstatti sírmezőben, Felsőausztriában több mint 10 résztemetkezést találtak. 3 3 Gezer-ben néhány kettévágott holttest felét találták. 3 4 Általánosan, egészen a középkorig szokásban volt egyes testrészek levágása és kiszakítása, mint büntetés. Méginkább kidomborodik a második halál okozása, mint
