Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - A debreceni cseréppipa
után még füstölték, hogy a szemnek kedvesebb legyen. Egy targoncakeréknyi deszkalapot szeggel tele vertek és erre 150—200 darab pipát aggattak. Most a pipás a szabadkonyhán szalmacsóvákat készített elő és egyet meggyújtva vaslábra tette és ennek füstjénél forgatta a pipákat. Az előkészített csóvákat egymás után gyújtotta meg és hogy karja a forgatásban meg ne fájuljon, az égő tűz mellé négy téglát tett föl és egy' rúd segítségével addig forgatta a fekete pipát, míg egyenletes, szép fényes nem lett. Ha megtörtént az, hogy a füstölő megyulladt a közelben lévő vizes edényből locsolták és lágy sárral tapasztgatták, hogy a szerszám el ne égjen. Ezeket a füstölt pipákat inkább Szatmáron, Diószegen, Létán, Székelyhídon, Nagykárolyban használták, Debrecenben kevésbé. A pipát égetés után rezezték és kupakolták. Ezt a könnyű, de több ügyességet kívánó munkát a fazekas ritkán tanulta meg, hanem mindig piparezezővel, vagy kupakolóval rezeztették. A rezező sárgarézszalagból rombusz alakú egyenlő darabokat szabott le és ezeket a darabokat a lemez vastagsága szerint 8-as, 12-es, 24-es csomókba rakta és így helyezte a vasmintára. — Ezután tompavégű vassal ráütögetett és így a kalapácsütések nyomán alakult ki a kupak. Most a pipa orrát és bajuszát bevágta, penderítővel fölhajtotta, a hátsó sarkába vasdrótot tett, laposfogóval a száj rézhez foglalta, a Kovács-pipa kupakján négy, a többi kupakon három, sőt x l g_ ^ 1VC1 J két lyukat SZÚr és megvan A piparezező munkában. 85 Fig. 8. kép. Kiss Gábor utánfüstöli a fakó fekete pipákat. Eredeti kép a Déri-múzeumban.
