Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - A debreceni cseréppipa
78 hogy 1853 óta a fazekas céh tagjai a rezezők s a céh tagjainak a folyton árulást sor szerint megengedte, ebből a rezezők sem zárhatók ki. A fazekas céh nem jelentette többé fel a piparezező izraelitákat a tanácsnál. Bent a céhben folyt tovább az ádáz harc közöttük. A kívülről hozott áruk is erősen nyomták őket. —• A Pestről, Budáról és a felvidékről egyre több és szebb kiállítású pipák nagyon lecsökkentették az egyszerű debreceni cseréppipa kelendőségét, mely megcsappanást sem a fehér agyag behozásával, sem a pipák feltányérozásával nem tudták megakadályozni. A kántoros gyűlés 1859-ben kimondja, hogy a fazekas mesterek közt a rezezők ne ellenkezzenek. Sok nézeteltérés volt a szerződés szövege, magyarázása miatt. Az eredeti szerződést a céh ládájában őrizték. A zsidók azonban kérték a másolatát. Midőn a céh megtagadta, följelentették a tanácsnál. Végre 1859 január 31-én Kaffka Károly tanácsnok, céhbiztos felszólítja Harsányi János fazekas céhmestert, hogy a városi tanács 197—-859. sz. a. rendelete szerint a céh és a piparezező izraeliták között kötött szerződés másolatát azonnal adja ki. A céhmester ki is adta ! 4 2 A pipakereslet megcsökkenése után több mesterember és özvegyasszony is eladta hetiszerét, természetesen az élelmes piparezező izraeliták szedték össze a hetiszert. A céhgyűlés 1864 február 21-én kimondotta, hogyha bebizonyosodik, hogy valaki hetiszerét a piparezező izraelitáknak eladta az illető hetiszerétől elmozdítódik, vagy pedig 5, azaz öt osztrák értékű forintra bűntetődik. Ezután már tisztán az ipartörvény szerint éltek, mígnem a haldokló céhrendszert az 1872-ik évi VIII. tc. meg nem szüntette. Ezután a budai és pesti gyárak tönkretették a debreceni pipakisipart, amely 200 esztendeig annyi embernek adott kenyeret. A pipacsinálók száma rohamosan kevesbedett és ezek is csakhamar egy-egy meggazdagodott piparezező zsidónak dolgoztak. A század végére már Kiss Gábor ma is élő öreg pipás elbeszélése szerint öt pipás csinálta a debreceni pipát. Ezek a következők voltak : Seres Lajos, Kiss Gábor, Seress Mihály, Toldi József, Csonka Sándor. Ezidőben a rezezők voltak : Egri Mózes, Adler Márton, Adler Sámuel, Fischer Mihály, Fischer Lőrinc, Schirf Mózes és Pap Mihály. Ebben az időben is a pipakészítők a fazekas céhbe tartoztak, mesterdíj volt 32 frt., járuléka 10 frt., tagsági díj 1 frt. 20 krajcár. Gyűlés volt évente ötször. Téli vásárkor választották az elnököt. Ezek a pipacsinálók atyjoktól tanulták a mesterséget, Kiss Gábor annyira jó tanuló volt, hogy díjat nyert a mesterségében. Már ők sem éltek meg 4 2 Ez a másolat a Déri-múzeumban.
