Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - A debreceni cseréppipa
68 tölés főkelléke a cseréppipa. Ez a kis eszköz a török-arab népeknél egyenes, egyágú, a tőlük nyugatra lakó népeknél kétágú, vagyis egy hengeralakú agyagedény közepén derékszögben megvan hajlítva. A török népek nargiléjéhez jó az egyágú pipa, mert a füstöt egy másik készülék veszi át, szűri meg és viszi a szájhoz, ámde a magyar pipa úgy le van egyszerűsítve, hogy a pipafejhez képezett szűkebb nyak közvetlen viszi a szájba a füstöt, ami sokkal dúrvább és ártalmasabb füstölés, mint a keleti pipa. A becsületes fazekas céh, amely Debrecen városának egyik, legrégibb nagy céhe volt, mihelyt a dohányt behozták, rögtön nekifogott a pipakészítéshez. Ők maguk mondták a XIX. század közepén, hogy a pipát századok óta becsülettel csinálják. A pipákat az egyszerű török csubuk mintájára agyagból állították elő. Kedvelt forma lehetett ez a debreceni embereknél, mert ők minden derékba hajlított csövet pipá-nak neveztek el. Pipának nevezi a szüretelő debreceni gazda a túltöltött mustos hordóba tett, derékszögbe összeillesztett napraforgószár-cső darabot, pipát csinál a szállított hordókba, hogy a dugót a bor ki ne dobja stb. A debreceni pipa azért volt olyan híres, mert gyártásához kitűnő agyagot találtak a város nyugati határában. A jól kimunkált agyagot a debreceni mesterek pompásan ki is égették, ezért a debreceni pipa külföldön is lassanként kereseti cikk lett. 1680 körül 16 céh van Debrecenben. Több rokonmesterséget egy céhbe tömörített a hatóság. így egy céhben voltak a fazekasok, puskaportörők és téglavetők. 3 0 A fazekasok kezdetben csak rejtve égették a pipákat, később a városi tanács elnézte az elszegényedett fazekasoknak és özvegyeknek a pipacsinálást, sőt azt meg is engedte nekik, de oly feltétellel, hogy Debrecenben egyet sem adnak el, hanem vidéki vásárokra viszik. A pipacsinálásról 1703-ban így intézkedik a városi Tanács : ,,A fazekas céh instáll, hogy a pipacsinálást a szegény özvegyeknek engedje meg a nemes tanács. Meg is engedtetik olyan kondícióval, hogy itt a városban egyet se adjanak el, hanem öszvességgel külsőknek adják." 3 1 A pipák kezdetben egyszerű cseréppipák voltak. Rajtuk semmi dísz és semmi réz nem volt. Azt is tudjuk, hogy a pipát a fazekasmesterek csak mellékesen csinálták akkor, mikor a fazekas készítmények nem keltek. Nagy berendezés nem kellett hozzá és ha szorgalmasan dolgozott, szépen meg is élt belőle. A XVIII. század végén a pipacsinálás nagyon virágzó kisipar volt a debreceni fazekas céhben. Korabinsky az 1786-ben 3 0 Szűcs István id. m. 641. lap. Jegyzet. 3 1 Debrecen város Levéltára. Jegyzőkönyv. 1703. 605. lap.