Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - A debreceni cseréppipa
67 ság, midőn megparancsolta, hogy szabad ég alatt katonának pipálni tilos. 2 7 Debrecen város Tanácsa a jó haszonért tűrte a dohányzást, de ezt is csak zárt helyen. A lakásokban, műhelyekben, kaszárnyákban, a diákoknak pedig a kollégiumi cétusokban ; az utcán azonban és más nyilvános helyen nem szabad volt dohányozni. Ebben nagy változást tett az 1846. évben Debrecenben összehívott és megtartott Tiszaszabályozási kongresszus, amelyen az egész országból idesereglett résztvevők mindenfele pipáltak és szivaroztak. 2 8 Ekkor Debrecen város Tanácsa elnézte a szabadban való dohányzást is. Ezt a vendégekre való tekintettel tette, mert már az 1847. év tavaszán a következő tiltó határozatot hozza : ,,A tavaszi száraz, szeles idő beállott és többeket lehet az utcákon látni nem is pipázni, de szivarozni. Ennélfogva a városban fennálló pipázási tilalmat megújítani kellene, mertha a legtöbb utcákon nem, de külsőbb részeken még legtöbbnyire gyúlékony anyagból készült tetők vágynák." Erre az előterjesztésre a városi Tanácsnak ez lett a határozata. A városban a pipázás és szivarozás szorosan eltiltatik. 2 9 Ettől kezdve, különösen a száraz nyarakon több ízben megtörtént a dohányzás eltiltása, azonban ez már csak figyelmeztetés volt a tűz lehetőségének elkerülésére, de már büntető szankció nem volt a tilalomhoz fűzve. Fig. 2. kép. Pipázó civis a XVIII. századból."Eredeti kép a Déri-múzeumban. II. A pipát készítő fazekasok. A pipakészítés olyan régi, mint amilyen régi a dohányélvezet megismerése és megkedvelése. A dohányszívás és füs2 7 Ugyanott. Levelezés. 1838. 296. szám. 2 8 Zelizy Dániel : Debrecen város egyetemes leírása. Debrecen, 1882. 895. lap. 2 S Debrecen város Levéltára. Tanácsi jegyzőkönyv. 1847. 805. pont. 3*
