Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - A debreceni cseréppipa
66 társulatnak három factorságát, Debrecenben, Szegeden és Tolnán szervezte meg. 2 1 A debreceni factorság helyiségéül a megszüntetett ferencrendiek társasházát rendelte 1788-ban Várad utcán, ahová a Szabolcs és Szatmár vármegyékben termelt és a kincstár által bevásárolt dohányleveleket gyűjtötték és innen szállították tovább. 2 2 Schwartner szerint 1787-ben nyolc dohánykereskedő volt Debrecenben. Ezek leveles dohányt árultak, ezek mellett volt két dohánycsináló is, akik feldolgozták, főkép keverték, preparálták és felvágták a dohányt. 2 3 így tehát Debrecen városa nem tilthatta többé el a dohányzást, csupán azt kívánta, hogy az utcán, közhelyeken ne dohányozzanak. A lakosság pedig a jól jövedelmezőség miatt termesztette a dohányt. 2 4 A XIX. század elejétől kezdve már rendes piaci és vásári cikk a dohány. A piacon árulók rendjének beosztása szerint a dohányosok, pipát és pipaszárat árulók a piac keleti oldalán a városháza mellett árultak. A királyi kamarának évente megküldött piaci jelentésben már szerepel a dohány, melynek mázsája 1814-ben 16 R. frt., 1815-ben 35 frt., 1816—1822-ig 16 és 16 R. frt., 1823—25-ig 9—7 R. frt. Legolcsóbb volt 1826ban, amikor a dohány lebukott 4 frt.-ig mázsánként. De már a következő 1827. évben 22 frt.-ra, 1828-ban 16 frt.-ra emelkedett. 1829-ben 10 R. frt. Ettől kezdve három éven át 8 R. frt. volt ; 1833-ban már 20 frt.-ra ugrik, 1834-ben 22 R. frt., 1835ben ismét 20 frt., azután 15—20 frt. között váltakozik, csak 1845-ben lesz 25 R frt. 1846-ban 30 R. frt., 1847-ben 20 R. frt., 1848-ban 22 R. frt., 49-ben 26 R. frt., 1850-ben 15 R. frt., 1851ben 22 V 2 R. frt. 2 5 Az 1850. évi császári nyílt parancs behozza a monopóliumot és ettől kezdve az árát hivatalosan állapították meg. A város polgársága otthon szívta a dohányt és itt nem is kifogásolta senki. Azonban a katonák nem törődtek a civiltörvényekkel, hanem szívták a pipájukat a szabadban, az udvarokon és az utcákon. A városi Tanács nem tűrte ezt és 1832-ben átírt a katonai parancsnoksághoz és kérte, hogy a dohányzást az udvarokon és az utcákon a katonáknak tiltsák el. A katonai parancsnokság honorálta a város kívánságát és megtiltotta. 26 Ez a tilalom pár évig meg is volt, azonban később feledésbe ment és ekkor a városi Tanács 1837-ben újra kérte a parancsnokságot a dohányzás eltiltására. Kérését teljesítette a katona2 1 Schwartner : Stat, de königreiches Ungarn. Ofen. 1859. I. 330—334. 2 2 Szűcs István : Debrecen sz. kir. város története. Debrecen, 1873. III. 818. lap. 2 3 Schwartner id. m. I. 221—222. lap. 2 4 Szűcs I. id. m. III. 988. lap. 2 5 A debreceni vásárbírák jelentése. Városi Levéltár. 2 6 Debrecen város Levéltára. Levelezés. 1832. 114. szám.
