Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén
53 nagy fazekastelep volt, mely virágzásának tetőpontját a rómaiak magyarországi uralma idején érte el. Minden földből kitermelt agyagnak megvan a maga helye. Vályogvetőgödrök, kőbányák hirdetik ma is a kitermelt anyag mennyiségét. Fazekastelepek mellett eddig senki se kereste az edénygyártáshoz felhasznált agyag helyét és ha mégis ráakadtak agyagba vájt üregek alakjában, elnevezték lakásnak, raktárnak, szemétgödörnek, mintha az edényeket évszázadok hosszú során át semmiből készítették volna. Hogy a méhkasalakú üregek valóban agyagbányák voltak, erre nézve a következő bizonyítékokat hozom fel : 1. más talajban, mint agyagban, nem fordulnak elő s mindig a humusz alatt, sohasem a humuszban szélesednek ki ; 2. a kitermelt agyagnak az üreg nyílása körül a felszínen semmi nyoma, nem is lehet, mert felhasználták ; 3. a méhkasalakú gödrök az agyagipar fellendülésével jelennek meg a mesolithikum campignyi emeletében s attól kezdve az agyagművesség fellendülésével és lehanyatlásával nő, illetve fogy a számuk ; 4. bejáratuk nem az alapsík szélén vagy annak közelében, azaz oldalt van ; 5. az üreg belsejében kopásnak, horzsolásnak —- mely emberek állandó bennlakását árulná el — semmi nyoma ; 6. tűznek, tüzelésnek sem égés, sem korom révén szintén semmi nyoma ; 7. a hamu, pernye, faltapaszrög szeméttel került az üregekbe ; 8. az égő tűznek a felsőnyílású üregben húzatja nincs, tehát bent fojtó füstöt áraszt ; 9. nyers, ki nem égetett földalatti gödör csak növényi gumók és gyökerek raktára lehet ; 10. csak a feleslegessé, sőt alkalmatlanná vált méhkasalakú üregeket használták szemétgödörnek. — Ezek az érvek egyúttal a lakás-, raktár- és szemétgödörelmélet ellen tanúskodnak. A méhkasalakú agyagbányák csoportos előfordulása helyén önként felvetődik a kérdés : miért volt szükség annyi apró, szűknvílású bányagödörre, holott egynek a kibővítése által lassan egy nagyobb szakadékot lehetett volna kitermelni, melynek meredek fala bármikor könnyen omlasztható ? Erre a kérdésre két szempontból lehet válaszolni. 1. A modern ethnologiai adatok alapján primitív népeknél az agyagművesség meglehetősen szigorú, babonás szokásokkal van egybekötve. Ünnepélyesen keresnek fazekas agyagot. Munkára elvonulnak erdőbe, külön házba ; sem egymással, sem mással nem beszélnek ; asszonyok munka ideje alatt férfival nem érintkeznek ; tüzet nemileg éretlen gyermekkel gyújtatnak ; munka alatt inni, enni nem szabad ; némelyek meztelenül dolgoznak ; az égető kemencétől tánccal, énekkel távoltartják az ártó szellemeket ; az agyagbányát nem szívesen árulják el stb., stb. 1 7 — Mindezt a munkálat, a munkatermék sikere érdekében teszik, hogy az edények égetésnél meg ne repedjenek, rossz idő
